A Grand Budapest Hotel (2014) 81% 634★

Love it!
Ilyen vizuálisan kielégítő filmet még nem láttam. Öröm volt nézni.

Nem olvadtam el tőle annyira, amennyire a történetét és a színész bagázst tekintve el kellett volna olvadnom. Akárcsak az Albert Nobbs, úgy ez a film is hihetetlenül furcsa volt – nagyon jó színészek, nagyon jó karakterek, már-már vicces szituációk tömkelege, de nálam mégsem működött… Értem, felfogtam és nem szeretném még egyszer megnézni. Úgy néz ki, hogy most jobban lenyűgöznek a hállivúdi CGI-s cuccok.

Adrien Brody valami nagyon dögös kinézetet kapott a jelmeztervezőktől és a sminkesektől, a kis lobby boyon sokat mosolyogtam, a börtön-részt zabáltam, de a többi… hát akárcsak azok a raboknak sütött sütik – habos-rózsaszín, beleharapásig szép.

(Anyut Jude Law-val vettem rá, magamat Edward Nortonnal, de mivel keveset szerepeltek….)

A film, ami annyira aesthetically pleasing (vagyis csak Wes Anderson), hogy az már fáj. A szereplőgárda egyszerűen fantasztikus, ahogy a történet is. Imádom ezt a félig kitalált, félig a valóságon alapuló világot. Igaz nem túl vidám a vége, mégis akárhányszor megnézem egyfajta nyugalmat és elégedettséget hagy bennem ez a film.

Pompás! Vizuálisan lenyűgöző, frivol, szellemes, nagyon jó a zenéje, és Fiennes szenzációs.

Hamisítatlan Wes Anderson film, de most valahogy nem sikerült ráhangolódnom. Annyira rózsaszín és lila volt minden, hogy színmérgezést kaptam.
A színészek kiemelkedően jók voltak, a karaktereket is imádtam. Fiennes és Revolori kettősét senki sem tudta volna felülmúlni. De összességében émelyítő volt az egész. Valószínű újranézem egy jobb hangulatomban.

Tavaly mindenkitől azt hallottam, hogy mekkora ez a film, aztán volt egy pont, mikor megnéztem a bemutatóját és na jó, kíváncsi lettem rá. Végül csak most jutottam oda, hogy megszereztem (könyvtár).
Hááát… én teljesen másra számítottam. Persze ebből is látszik, hogy a jó/humoros alkotás mindenkinek mást jelent. Azt hittem jóízűen végignevetem az egész filmet vagy legalábbis kellemes időtöltés lesz, de nagyot csalódtam. 1 óra elteltével már rendesen kínlódtam, hogy mikor lesz már végre vége. Anya meg be is aludt rajta, pedig napközben néztük…
Legjobban az zavart, hogy voltak benne jó poénok, de olyan összecsapott, átgondolatlan, erőltetett volt összességében véve.
Persze lehet csak más a logikám és a humorérzékem, mint a legtöbb embernek…
Sokan emlegetik amúgy Wes Anderson-t, na én tőle korábban láttam A holdfény királyságot. Ehhez képest szvsz az sokkal jobb volt. Igaz az is kicsit csalódás volt anno, de mondom, még mindig jobban bejött, mint ez. De hát ízlések…

Úgy tűnk most jó filmeket fogtam ki, mert szerintem erre is megtudom adni a maxot.(nem olyan egyértelműen, mint a 12 dühös ember,kicsit remeg a léc, de még így is)
Ralph Fiennes által alakított Gustave egy remek karakter, de Zerot és Agathat is megkedveltem.Dmitrit és Willem Dafoe karakterét persze nem szerettem :D (főleg Joplingot a spoiler után :D)
A történet szórakoztató volt, de megvoltak a komolyabb elemei is, érdekesen mutatta be, hogy Moustafa hogyan is lett az aki.

Üde színfolt a filmes palettán, zseniális alkotás a sok agyatlan, vígjátéknak szánt celluloidszemét között! Ez tipikusan az a film, aminél a kellemes szórakozás és a kikapcsolódás jogosan használt kifejezések. Semmi apró betűs rész. Beülsz, megnézed, röhögsz, és elégedetten távozol. Kész. Vége. Ennyi. :)

Nekem ez bejött. Imádtam hogy minden helyszínhez külön színpaletta van :D Kicsit olyan vattacukor érzés, bár a téma nem mézesmázos. Igazi Wes Anderson film. Jók a szövegek is, sokszor ugyan fárasztó és kell érteni a humor hátterét is, de igen, vicces film volt.

Szívem legkedvesebb pasztell képeskönyve ♥