9-es terv az űrből (1959) 39% 35★

A nagy plot twistig még követni is tudtam, hogy mi történik. Ott viszont annyi idegsejtem kísérelt meg csoportos öngyilkosságot, hogy a film hátralévő részében őket próbáltam meggyőzni, hogy sok minden van a világon, amiért érdemes élni.

Istenem, és ennek van egy több, mint másfél órás verziója is… Én csak a 79 perceset néztem, bevallom derekasan, de ez is kikészített. Őszintén, nem tudom, hogy ez most jó volt-e vagy, rossz. Maga a történet, esküszöm, hogy nem is lett volna katasztrófa, a végén a filozofálgatás a szolárbombáról vagy mi fenéről, egész elgondolkodtatóra sikeredett. Ezzel szemben viszont a kivitelezés pocsék volt, és nem az alacsony költségvetésű díszletek, hanem a hanyagság miatt. Könyörgöm, ha feldől egy díszlet, vegyük már újra!
A zombikat meg vámpírokat sem értettem, szerintem teljesen feleslegesek voltak, simán elég lett volna, hogy az emberkülsejű ufók eljönnek – immár kilencedszerre – figyelmeztetni minket, hogy álljunk le a pusztítással, mert baj lesz.
A szinkront azért még külön kiemelném: az valami csodás volt… mint azok a régi vicces, alámondásos videók, amikre otthon vágta össze az ember a hangot. Nem tudom, eredeti hanggal milyen lehet, de gondolom hasonló ehhez…
Összességében azonban elmondható, hogy sokkalta rosszabbra számítottam.

Édes istenem.
Ezt a filmet kétféleképpen lehet értékelni:
7/10, OMG olyan rossz volt, hogy az már jó!
és
3/10, nem csoda, hogy Ed Woodot minden idők legrosszabb rendezőjének tartják.
Nagyon sok szinten volt nulla, a rendezés, a dramaturgia, a színészek, legfőképp a díszletek… de én azért adtam rá 3 csillagot.

Az igazi Ed Wood film. A nappalok és éjszakák egybeolvadnak, a díszletek pedig felborulnak és persze szóba se kerül, hogy ilyen apróság miatt újravegyék a jelenetet. Szinte minden rossz benne, ami rossz lehet és pont ettől lesz olyan szórakoztató. Mert néha igenis üdítő rosszfilmeket nézni.

Van valami bájos abban, hogy az ember szombat délelőtt, egy finom kávé mellett megnézi a világ legrosszabb filmjét. Rendkívül jól szórakoztam, és a meglévő hibákon felül a fantasztikusan gyatra szinkron csak emeli az egész fényét. Még sokszor meg kell majd néznem majd ezt az alkotást, hogy minden percét maradéktalanul kiélvezhessem. (csak akkor már nem egyedül teszem majd, ezt terjeszteni fogom)

Én mindenesetre remekül szórakoztam rajta!

Barátom, elég erős a szíve a sokkoló igazsághoz, ami az űrbéli sírrablókról szól?

Mit is mondhatnék? :D Hiszen Ed Wood filmről van szó! xD Azért a korabeli alkotásokhoz képest elmegy, akkoriban is röhögtek rajta, és most is. :D Tetszett még, hogy a magyar szinkront direkt elmajmolták benne! :)

Igen, a film ami annyira pocsék, hogy már jó, különösen a hírhedt (szándékosan rettenetes) magyar szinkronnal!
Csak azért kap egy csillagot, hogy konvergáljon itt is a világ legrosszabb filmje mémstátusz felé.

Egy átmulatott éjszaka után, enyhén bármiközi állapotban, baráti társaságban az igazi! :D

Amíg néztem a filmet, azon gondolkoztam, miért is csinálom ezt, meg hogy mi ez a… Cuki kis imbolygó csészealjak, vámpírnő, aki úgy néz ki, mint Mrs. Adams… Jobban tettem volna, hogyha eredeti nyelven nézem, mert a szinkron egyszerűen borzalmas. De hogy a mentségére is mondjak valamit: irtó jól szórakoztam, sokat kacagtam (csak inkább kínomban). Valahol azt olvastam, hogy Stephen King egyik kedvence volt gyerekkorában. Akkoriban ment a moziban, azt hiszem. Persze ő is elismerte kezdetlegességét, de akkoriban ez nagy számnak számított. Ezzel szemben mondanivalója is van: az emberiség saját magát fogja elpusztítani, ha nem vigyáz, és hogy rajtunk kívül is van élet a bolygókon. Lugosi Bélát látni élmény volt. Bár nem szólt egy szót sem, legalább többet szerepelt, mint A farkasemberben.