Olyan igazi magyar művészfilm volt, ami egyébként szerintem egy meglehetősen jó kategória. Tetszett az éles kontrasztban lévő brutalitás és bájosság, a szereplők tökéletlensége, és az egész filmet körüllengő misztikum, ami miatt a történeti idejét sem tudtam pontosan meghatározni; egyszerre volt retro és mai. Borbély Alexandra nagyon jó Mária volt, hozzám az ő karaktere állt a legközelebb. spoiler