Minden szempontból egy közel tökéletes film; a színészi játék, a rendezés, a fényképezés, az editálás, mind a legjobb filmek szintjén van. Aaron Sorkin forgatókönyve egyszerűen zseniális. A karakterek mind jelképek is, a történet szálai, mind saját – önmagukon is túlmutató – jelentéssel bírnak, minden elemi egység valami új információt árul el, minden akciót időben és térben eltolva követ az „igazi” reakció. Lényegében folyamatos a „payoff”. Mérhetetlenül alulértékelt film, pedig az évtized egyik legjobbja. Teljesen önkényes okból nem tíz pont, az én ízlésemhez jobban passzolt volna, ha a „Rashomon-szerűsége” nagyobb hangsúlyt kap. A Fincher-Sorkin-Cronenweth hármas emlékezeteset alkotott. Egyszer mindenkinek látnia kell.