Még nem értem a sorozat végére, de úgy éreztem ideje róla valamit írnom. Most fejezem be a 6. évadot, nem tudom a további 3 évad, hogy fog tetszeni, eddig nekem rendben van.
A filmnézéseimnél is látható, hogy sokkal jobban szeretem a sorozatokat, mint a filmeket. De az is igaz, hogy sokkal nehezebb elengedni egy sorozatot, mint egy filmet. Főleg, hogy ha ilyen hosszú, mint ez is. Beköltözik a nappalidba, megismered a szeeplőket. Az életed részévé válik. Amikor eljön a vége, hiányérzetem van, mintha a szereplők idővel a barátaimmá válnának és többet semmit sem tudhatok róluk. (Bár itt még vannak évadok.)
Hogy a sorozatról is írjak valamit, ennyit még sosem sírtam egyen sem, pedig minden sorozatot, kivétel nélkül megsíratok, mikor búcsúzom tőle. De itt, már az 5. évadtól kezdve elég sűrűn van szükségem a 100-as zsepire.