Ez a komfortműsorom. Komolyan. Az egész ott kezdődött, hogy YouTube-on néztem standup-kivágásokat, és valahogy eljutottam Taylorhoz. És mennyire nem bántam meg! Ha rosszul érzem magam, elég csak megkeresnem egy-egy jelenetet tőle, elfelejtem a bajaimat és nevetek.
Na és ez a Netflix special? Egy óra tömény jókedv, még akkor is, amikor azt hiszed, semmi nem csal újra mosolyt az arcodra.

Imádom.
Imádom, hogy mindenből viccet tud csinálni: a mentális betegségéből, a furcsaságaiból, egek, még abból is, hogy nyolcéves korában meghalt az anyja! És azt hinnéd, hogy ezt csak lélektelenül és bántóan lehet kivitelezni, de God, no! Olyan életvidáman, pozitívan adja elő, hogy együtt nevetsz a közönséggel, mert hát ő Taylor.