Érdekes a kapcsolatom Margaret Atwood regényeivel: vagy imádom őket, és rendszeresen újraolvasom, vagy pedig a felénél feladom őket. Az Alias Grace viszont nagyon megfogott, az összes eddigi regénye közül ezt szeretem a legjobban. Szerencsére az adaptációban sem kellett csalódnom, mert ugyan vannak benne apróbb változtatások, de mégis nagyon hűen adja át a regény hangulatát. A sok monológ ellenére nagyon jól áll az „élőszereplős lét” ennek a történetnek. Sarah Gardon is rendkívüli alakítást nyújtott Grace szerepében, nagyon jól átadta mennyire ellentétesen lehet tekinteni Grace tetteire (ráadásul mennyi monológja volt és mind hatásosra sikerült).