Művészfilm a maga elvont, vontatott valójában, ami néha igencsak nagy türelmet igényel, hogy az ember ne függessze fel a filmnézést. De ha megadjuk az esélyt ennek az – eddig – semmihez sem hasonlítható alkotásnak, jól járunk:

– lassú tempó, de a minimalista környezet és a főszereplő srác színészi játéka egyszerűen lenyűgöző és zseniális
– ez a film a celeb-fricska magas foka, ijesztően hihető, hogy a majmolás odáig jut, hogy a rajongók képesek megfertőzni magukat azzal a betegséggel, ami a kedvencüket is kínozza; és erre egy komoly üzletág épül
– a zene, a hangeffektek egészen különleges atmoszférát teremtenek
– és a főszereplő srác megint, igen… már csak miatta is érdemes megnézni

Nem lesz ez sokaknak kedvence, és valószínűleg kevesen jutnak tovább az első tíz percen, és igazából ez se nem horror, se nem thriller, hanem egy erős lélekromboló és pszichégyilkos társadalomkritika, amit kevesen értékelnek majd.