Nem tudom megmondani, hányszor láttam. Olyan ez nekem, mint a gyerekeknek a Piroska és a farkas, egyszerűen nem tudom megunni. Az alaptörténet aranyos, de lássuk be, ahhoz, hogy az erényei előjöjjenek – főleg, hogy derűsnek és viccesnek lássuk, mégiscsak nagy ármánykodásokról van benne szó – nagyban szükséges a megfelelő színészi (vagyis rendezői) hozzáállás. Úgyhogy ha ezt a feldolgozást vesszük, a történet majdnem mindegy: Benedek kedvesen bumfordi, Beatrice sziporkázó, és Lasponya szomszédon (Michael Keaton) – a magam részéről minden egyes alkalommal, amikor látom – halálra nevetem maga. A többieket nem sorolom, mert meguntam a fellengzést.