Vegyes érzelmek vannak bennem, egyrészt a harcos részek feleslegesek voltak, hiába erre épült a történet gerince. Másfelől viszont a kisgyerek és a titokzatos férfi kapcsolata még ebben a 10 percben is olyan mélyre nyúlt, hogy egy időre biztos bennem fognak maradni. Az egészben van valami emberi; jön egy idegen, eltöltesz vele hosszú napokat, hallgattok, de közben össze-összeér a sorsotok, és mégis idegen marad. Majd elmegy. Mert ketten nem vagytok egyek.
Hát, nem tagadom, egy kicsit szétszedett, pedig összességében nem a legjobb szösszenet… de valami mégis megérintett.