Nem mondom, hogy hasonlóan jó, mint az első rész, mert ezt azért kevésbé élveztem, de jó. Leginkább Simba viselkedése irritál, kevés jó pillanata van. Saját magát kell legyőznie, mert a film zömében a saját szemétől nem lát. Musafa fentről is a legbölcsebb és a legjobb. Ha Zordon sötét volt, akkor Zira maga az őrület. Az a baj, hogy Kiara még jobban idegesít, mint az apja. Nala karakterét viszont szerettem ebben a részben, bár kicsit sem egyezik meg az első résszel (de ez nem baj, itt legalább kedveltem). Meglepő módon Kovu sem a szívem csücske. De nem tudnám megmagyarázni, hogy miért. A száműzős dalt nagyon szeretem, de picit mindig rossz érzés fog el, miközben hallgatom.