Igazából azért akartam csak megnézni, mert Goto Mariko szerepel benne, de sajnos ő volt a leggyengébb láncszem, viszont csak egy viszonylag rövid mellékszerepben volt, a többiek és a film viszont nagyon szép és jó volt. Nyilván nem egy feelgood kategória, de ha az ember egy lassú, realista, kicsit szomorkás japán filmre vágyik éppen, ezt maximálisan hozza.
És még a hipszter szemüveget is lehet igazgatni.