Ez egy nagyon klassz kis film.
NEM akció, hanem dráma.

Tetszett a hangulata, a mondanivalója, a két főszereplő és a karaktereik egymásra hatása, hogy több komoly témával is foglalkozott (PTSD, hajléktalanság, újrakezdés, hogy egy apró rendes gesztus is életeket változtathat meg).

Volt két jelenet, ami különösen tetszett:
– amikor Joey/Statham hallucinál a lakásban
– amikor az apáca elmegy a balettelőadásra és nem a balerinát mutatják, hanem az apáca arcát, hogy mekkora élmény neki ezt végre megnézni

A képi világ nagyon szép, a kevés bunyó, ami van a filmben, nagyon jó.
Statham-et sikk utálni, szerintem itt baromi jól alakított.