Többé-kevésbé hozta azt, amit vártam. A történet különleges és izgalmas még akkor is, ha tele van logikai buktatókkal, arról nem is beszélve, hogy a kormány emberei majdnem mind életképtelen idióták, akiknél egy kislány is okosabb. Az egyetlen, viszonylag eszesebb karakter Rainbird volt, de a végére kicsit ő is ellaposodott. Az abszolút kincs azonban a fiatal Drew Barrymore, aki nem csupán bájos, hanem látványosan tehetséges is volt Charlene-ként. Az apját nem igazán kedveltem, de lehet, hogy csak azért, mert nekem David Keith néha erőltetett volt. Kicsit tartottam ettől a filmtől, mert a könyvet nagyon szeretem, de szerintem ez mindenképpen a jobb adaptációk közé tartozik. És azt is meg kell említenem, hogy ahhoz képest, hogy a ’80-as években készült a film, nekem nagyon tetszettek a pirotechnikai megoldások.