Ezen kívül még két Jane Eyre változatot láttam, a könyvet pedig talán kétszer-háromszor olvastam, és még mindig levesz a lábamról. Nekem ez a kedvenc feldolgozásom.
Fassbenderről inkább nem szeretnék sokat írni, mert csak egy tízoldalas áradozás lenne a vége. Megragadta Rochester szerethető alakját, amiért hatalmas elismerésem, mert a sorozatos változatban például érthetetlen volt számomra, hogy abba a Fairfax-Rochesterbe hogy lehet szerelmes az ember lánya. Ez az Edward már teljesen érthető.
Mia Wasikowska aranyosan volt naiv és szemtelen, és picit rá is felfigyeltem. A vágások és a zene nagyon tetszettek, a kompozícióval viszont néha voltak problémáim.

A végét pedig ANNYIRA, ANNYIRA, ANNYIRA KÖSZÖNÖM! Végre nem romantikázták el, végre rádöbbentettek, hogy ébredjünk fel, végrevégrevégre!