Rég sírtam ennyit egy filmen… Antonio Ligabue is egy meg nem értett művész volt (a naiv művészek sorába tartozott), ráadásul valószínűleg szellemi fogyatékos volt (ez nem derült ki a filmből), ami a testére is kihatott. Ebből kifolyólag magányos és megalázott életet folytatott. Olasz bevándorlók fiaként született Svájcban, ahonnan fiatalkorában kitoloncolták. Évekig a Po folyó mentén élt, amíg nem találkozott Mazzacurati szobrásszal, aki magához vette, és ahol kedvére festhetett. Lettek barátai, de sokan kinevették. Sokáig nem voltak kelendők a festményei (maga a művész sem volt bizalomgerjesztő látvány), rövid ideig pszichiátriára is beutalták, végül lett saját kiállítása is, és élete végéig a falucska/városka lakói segítettek neki.
Ezen a szomorú történeten kívül a film nagyon szép fényképezéssel és zenével dolgozott, bizony nem bántam meg a 2 órát.

#moziotthon #mittelcinemafest