A kritikus vészhelyzetektől a műtőszobáig mindent bemutató dokumentumsorozat London traumacentrumairól, ahol a legsúlyosabb sérülteket látják el.
(forrás: Netflix)
A kritikus vészhelyzetektől a műtőszobáig mindent bemutató dokumentumsorozat London traumacentrumairól, ahol a legsúlyosabb sérülteket látják el.
(forrás: Netflix)
A sorozatban sok a hiba. Ami engem a legkevésbé sem érdekel, a lábjegyzetben olvashatók miatt nekem minden legitim forrással alátámasztható orvosi doku szeintírás és le is sz.rom a minőségét, de azért nektek leírom, hogy legyen viszonyítási alap:
– A vágások alapján – sajnos – nagyon szépen látszik, hogy a hozzátartozók nyilatkozatai már a szeretteik, a kórházból történő kiengedése után készült, hiába játsszák (játszatják el velük) el, hogy az épp folyó borzalmak közepette nyilatkoznak. Ez valamelyest megöli a drámát, és szerintem teljesen szükségtelen is volt a készítők részéről erőlködni ezzel. Jobb lett volna vállalni, hogy: igen, megtörtént, ezt meg ezt a konzekvenciát vontuk le és így élünk tovább.
– Nyilván abszolút az orvoslásra/életmentésre koncentrál, az elkövetők nélkül, de legalább a bizonyítási eljárás vagy másik oldal nyilatkozatai nélkül nem teljes a kép. Ez valószínűleg csak számomra releváns, ettől a sorozat még teljes, miután az alap témája a feltétel nélküli gyógyítás – és ez így van jól!
– Remek képek: valódi képsorok a belsőnkről, aki ezt nem bírja, kerülje, mert még nekem is néhol le kellett tennem a kanalat, reggeli közben. Van itt nyílt csonttörés, agysebészet, szó szerinti kibelezés, lépeltávolítás, premier plán-ban.
– Remek orvosok. Végigbőgtem. Nekem kb. nagyon komplex érzéseket keltett a sorozat, mert egyfelől, miután végülis nem lettem orvos, egész életemben bánom, másfelől Vera (lábjegyzetben írok íróla) miatt, harmadrészt pedig Magyarország egégszségügyi helyzetének megítéléséből fakadóan, rendkívül szarul érintett. De azt hiszem, ideje volt „átmozgatni” a cipelt szeméthalmot. Ha valakinek bármilyen kötődése van az egészségügyhöz, nem fogja zsepi nélkül átvészelni a megtekintését. Én azt hiszem, ezt is, az amerikai tesókáját megnézve is elképedhetünk, hogy milyen szinten le vagyunk maradva az egészségügyben.
Szóval, abszlút elfogult, érzelmekből született a megítélése ennek a sorzatnak, részemről.
spoiler
spoiler
spoiler
spoiler