Számomra ez a film a maga nemében a fekete humorával, a zseniális szinészi játékkal, a zenéjével és az abszurd, mégis szerethető történetével – beleértve a filmvégi csavart is – abszolút No1.
Egyébként olvastam valahol, hogy Shlomo szerepére eredetileg Roberto Begninit kérték fel (jelzem jó is lett volna ő is), de nem vállalta, viszont ezekután vihargyorsan kijött az „Élet szép”-pel…érdekes… Volt is ebből némi jogi hercehurca.