Szerintem nincs olyan ember az én korosztályomban akinek ne lennének ismerősek Metropolis képei a Queen – Radio Ga Ga c. klipjéből. Nekem eddig ennyi is volt ez a film, amit a klipben láttam. Pedig mennyire zseniális! Némafilmhez illően túlzó, de tökéletesen eljátszott mimika, remek képek, hátborzongató effektek, nagyon jó zene. Az egész annyira realisztikus, hihetetlen, hogy 1927-ben készült. Számomra az egyik legtökéletesebb rész az, amikor Freder ráeszmél arra, hogy mi is zajlik az ő kis valóságán kívül a világban. Mellbevágó élmény a komfortzónánkon kívül szétnézni is, hát még belehelyezkedni a kevésbé kiváltságosok helyzetébe. A film a mai napig aktuális, eléggé sajnálatos, hogy kb. most is ugyanott tartunk, mint 1927-ben. De úgy tűnik, egy nagy bada bummig nem is fog változni semmi. Akkor is csak azért, hogy aztán újrakezdődhessen minden. Innen gratulálok az emberiség jó részének ehhez a fantasztikus képességéhez, hogy újra és újra tönkretesz mindent és mindenkit maga körül.