Lumos Maxima *\

A Bölcsek köve után kis kihagyással az Azkanabi fogoly az egyik kedvenc, talán második kedvenc részem, hiszen nem kisebb szereplő érkezik a repertoárba, mint Sirius Black, akit egy számomra nagyon kedves színész, Gary Oldman alakít. Harry ebben a történetben már sokszor kell, hogy magára számítson, többször szorul arra, hogy önálló döntést hozzon, és helyt álljon. Többek között rögtön a legelején, amikor is úgy dönt a „felettépszimpatikus” Marge néni látogatása után, hogy elhagyja a Privet Drive-ot, holott hirtelen azt sem tudja, hova mehetne.
A részben sokszor előkerül a veszteség, a halál, a küzdelem és a dementorokkal együtt a félelem is. A filmek kezdenek egyre borongósabbak lenni, szépen lassan tűnik el belőlük a felhőtlen gyermekkor és veszi át a szerepét a felnőtté válás rögös útja.