szerintem ez Tarkovszkij főműve, néhány évente megnézem, jópárszor láttam már. nagyon szeretem a csodálatosan megírt szövegkönyvet, és a színtelen-ragyogó képeit, beállításait.
sokkal derűsebb, könnyebben emészthető mint a többi Tarkovszkij-film, nagyon aranyos, ahogy a galambkék színről spekulálnak, vagy Andrej azon gyötrődik, miért csak szenteket képes festeni, miért képtelen ördögökkel ijesztgetni a jónépet a freskóin. akit szintén lenyűgöznek az ikonok, annak ez a film abszolút katarzis lesz