Ne zavarjon meg a csillagozás. A boldog, reményteli világot csillagoztam tízre, amibe menekülhetem gyerekként, amit néztem a tévére tapadva a német műholdas adókon hülye délelőtti műsoridőkben ötösével, ami miatt kiloptam a német szótárat a könyvtárból, és közepesen megtanultam németül, hogy bármit értsek abból, hogy hogyan lehet, hogy van a tévében egy jobb emberekkel teli világ, mint ami engem körülvesz. A menekülő, komfortsorozataim ezek a mai napig, nem érdemelnek kevesebbet, mert a világnézetemet, az értékrendemet, az elveimet építettem fel belőlük, és komolyan meghatározták, milyen ember lettem.