Kamaszkorom nagy kedvence. Elborult, beteg, mégis magával ragadó, érdekes, és megdöbbentő. Minden részt nagyon vártam, de azt be kell valljam, hogy ha hosszú távon sok részt néztem egymás után, azért meg tudta feküdni a gyomrom. Julian McMahon még a Bűbájos boszorkákban tűnt fel nekem először, és mint szélsőséges érzelmektől túlfűtött tini, egyértelmű volt, hogy imádni fogom ezt a sorozatát.