Élmény volt elolvasni a korábban született hozzászólásokat a művel kapcsolatban, igazán remek értékelésekre bukkanhat az ember. :-)

A döntő pillanat nálam az utolsó jelenet volt, aminél úgy könnybe lábadt a szemem, hogy a stáblistát már csak homályosan láttam. Ez a nüansznyi csoda mindössze néhány másodperc, az univerzum idejének egy csekély töredéke, mégis, ha magadba tudtad szívni ennek az alkotásnak az atmoszféráját és átérezted mélyebben a szimbolikáját, akkor ez a képsor maga az esszencia.
Ez volt a mi nagy egymásratalálásunk a filmmel, a momentum, mely immáron örökké a részem lesz. Sokadszorra hajtok fejet Miyazaki mester és a többi alkotó előtt, akik tapinthatóvá tették a velünk élő csodát. Ők korunk utolsó varázslói.