Tizenpáréves koromban láttam, és azon nyomban beleszerettem a rókaképű Christian Slaterbe, akinek állandóan ilyen őrült rosszfiúkat kellene játszania, mert annyira jól áll neki. Ettől (nyilván nem teljesen) függetlenül a film rögtön hozzánőtt a szívem csücskéhez, és évekkel később nagy visongások közepette fedeztem fel a tv-újságban és készítettem a videókazit, hogy én azt nyomban felvegyem és nagy becsben tartsam. (Így lett. És akkor még reklámok sem voltak a filmek közben.)
Érdekes belegondolni, hogy a nyolcvanas években még tudtak olyan tinifilmeket csinálni, amik bár gimiben játszódnak és vannak benne népszerű lányklikkek, nem elképesztően elcsépeltek és/vagy nyálasak és készültek egy kaptafára.