Erről szól most a Snitt
Snittblogolók
Bolhapiac
Mo Xiang Tong Xiu
Donghua
Minden, ami MARVEL
Mit nézzek?
Formula 1
Sport: Tévé vagy Streaming
Dél-koreai színészek – szünetelve
Disney+
Mindenféle jószágok!
Filmplakát a filmben
RTL+
Filmes kvízek
Premierre várva
Dorama
Criterion Closet Picks
Egy-kép-kocka játék
Ázsiai Dorama OST/betétdalok
- Vigyétek, ingyen van!
Mozipremierek
Streamingpremierek
Random kedvcsináló
Még ötödikesek voltunk, amikor egy iskolai színjátszócsoport előadta az iskolánkban a musicalt. Már akkor nagyon megragadott, a zenéit azóta is szívesen hallgatom.
Nem mondom, hogy tetszett – lehet ezt egyáltalán mondani egy filmre, amiben ilyen szörnyű dolgok történnek? Pedig nincsenek benne brutális jelenetek, de ez a visszafogottság még jobban odavág. A Szentjánosbogarak sírjához hasonlóan itt is a társadalom legkiszolgáltatottabb és legelveszettebb rétege jelenik meg, a gyerekek. És bizonyos szempontból ők voltak a háború legnagyobb áldozatai; ahogy a Dunkirkban mondták, a háborút a felnőttek indították el, mégis rengeteg gyerek és fiatal halt bele. Talán ez volt a legnagyobb bűne, többek közt: miatta nem tudta a társadalom megvédeni az ártatlanokat.