Hát, gyerekek… Ilyen egy ízig-vérig nem amerikai alkotás, és az alkotás szót jelen esetben több értelemben is eme filmre tűzöm. Itt kérem nincsenek szuperhősök, a leszúrt, agyonvert, vízbefulladt emberkék nem vetik partra magukat és mutatnak be egy dupla rittbergert, majd egy golyóval kivégezik az éppen aktuális ellenség seregét. Ugyanmár… Itt kérem valódi emberi érzéseket látunk, igazi férfiakat, akik felvállalják azokat, ha kell könnyeket ejtenek, esendőek, nem sérthetetlenek.

Úgy ültünk be a moziba, hogy azt sem tudtuk mit fogunk nézni. Skandináv krimi. Ennyi. Ergo rossz nem lehet.
Picit lassan indult, de ezt nem rovom fel, mert olyannyira magával sodort a hangulata, a sötétben derengése, hogy még örültem is neki. A nyomozópárost iszonyatosan megkedveltem, holott tűz és víz a karakterük.

Fhú… akarom az első két részt. (Ezt is most tudtam meg, hogy van ilyen…)