The Dark and the Wicked (2020) 62% 21★

Ez után lesz olyan kőkemény hasam mint a fittyfene, úgy befeszültem :D
Nincs benne semmi új, mégis működik, beléd rakja a nagyfeszültséget, és meg is vagyunk.

Bízom benne, hogy az ördögnek ennél azért jobb a humorérzéke.
(Répaszeletelés egyébként még sosem volt ilyen félelmetes.)

Lassú, erős atmoszférájú film, de hiányzott belőle valami. A boszorkányhoz (The vvitch) tudnám hasonlítani, csak az sokkal jobb.

Ráaludván és újranézve a filmet, egy kicsit mégis átformálnám és felülértékelném.
Bryan Bertino remek érzékkel kezeli az atmoszférát, a nyomasztónak ható zenét (vagy éppen csak a környezetben lévő zajokat), és a háttérben megbúvó vagy a kézzel nem fogható gonosz jelenlétet. Az előző két filmjében (Hívatlanok, The Monster) is tetten érhetőek ezek az eszközök (főként emiatt tetszettek), de itt még bele tudott spékelni némi drámai vonalat is, amely megpendít olyan érzéseket, mint a gyász feldolgozása, az elmúlás, megtörtség, magány, kötődés. spoiler
De persze inkább a horror része ami dominál, (bár helyenként az is néhol kicsit csúnyán fest spoiler), de a többsége nagyon ott van szerintem spoiler, ami még olykor sokkoló és meglepő is tud lenni spoiler.
A befejezés lehetett volna egy kicsit hosszabb, de ezt leszámítva sokkal jobban elkapott, mint elsőre és az idei (szerintem így is nívós) horror felhozatalból nálam a legjobbak közé kerül.

Kilenc pont, mert nem emlekszem mikor feszultem be utoljara ennyire. Minimalis koltsegvetesbol parades lelektani horrort latunk. Tokeltesen mukodnek a szineszek, a minimalis de annal hatasosabb zajok-zenek, a cseppet sem forradalmi de igen mukodo es hatasos operatori megoldasok.
Es mindez olyan egyseget alkot, hogy garantalt a befeszules.
Hasonlitottak ezt a filmet a VVitch-hez; egyreszt szerintem nem hasonlit, masreszt ez sokkal jobb film.
A lelektaktani horrorosoknak nagyon ajanlom, a kaszabolos ill popcorn horrorosoknak nem fog tetszeni.

Hát, ha ez 2020 legjobb horrorfilmje – persze minden ízlés kérdése –, akkor elég nagy bajban vagyunk mi, rajongók.

Nagyon lassú, nagyon sötét, nagyon beteg. Közben kifejezetten idegfeszítő, és megállt a kés is a levegőben, annyira figyeltünk mi történik épp. Sajnos nekem egy-két véres jelenetet leszámítva nem okozott maradandó élményt. Kifejezetten horror rajongóknak ajánlanám. Másnak túl unalmas és vontatott lehet, a történet meg semmi említésre méltó… tipikus horror sztori. Mindenestre az életkedvünket elvette, és a Midsommart kezdük el emlegetni, hogy az volt ránk körülbelül ilyen hatással.

Nagy bajban vagyok, mert az a része, ami miatt megnéztem, vagyis a horror, az teljes mértékben rendben volt, sőt olyan szinten rendben volt, mintha James Wan Démonok közöttjét láttam volna. De most komolyan, az atmoszféra teremtés, akameramozgás,
ahangulat az csillagos ötös. Viszont! Maga a sztori az nekem olyan szinten ködös és érthetetlen volt, hogy egy idő után már kezdtem sejteni, hogy ez az egész egy metafora…vagy mégsem? Az egész megsem történik? Vagy mégis? Ha igen akkor honnan kezdődik a valóság és honnan a képzelet? A végét abszolút nem vágom, hogy erre mi szükség volt, de még csak ötletem sincs, hogy most akkor konkrétan mi is akart lenni ez a film. Mármint, teljesen hülye nem vagyok, értem én, hogy a gyász és az elmúlás elfogadásának nehézségei a fő téma, de ami itt a két főszereplővel történik, meg ami rajtuk kívül történik az nekem totál azt sugallta, hogy nem csak erről van szó. Tehát egy ponton már ott tartunk, hogy a két főszereplő apjuk közelgő elvesztése feletti félelem totál háttérbe kerül és más szereplőkkel kezdenek el furcsaságok történni. Na most akkor mi is volt meg hogy is volt? Totál nem értem.
Nem láttam még ilyen depresszív filmet…egy darab felemelő pillanata sincs, az elejétől a végéig egy masszív önkínzó borzalom. Félre értés ne essék, nem vártam szirupot meg unikornist meg ehhez hasonlókat meg Disney logót, de legalább valami magyarázatot adhattak volna arra vonatkozolólag hogy tulajdonképpen most mit is akartak ezzel. Teljesen lehozott az életről. Nincs tanulság, nincs magyarázat, nincs lezárás. Ha kapott volna ez a film egy ép kéz láb háttér sztorit és értelmes lezárást szerintem simán lenne olyan népszerű, mint pl a korábban említett Démonok között, sőt talán még túl is tudná szárnyalni.

Nekem ez nem nagyon jött be, mert lassú volt, és majdnem be is aludtam rajta. Jó lehetett volna pedig, mert a történet érdekes és ijesztős dolgok is voltak benne, valahogy mégsem volt az én világom.