Szellemíró (2010) 73% 125★

Pazar a nyitójelenet a komppal. Többrétegű. Elindítja a cselekményt természetesen. Legtöbbször mindig elmozdul valami az elején – olykor látszólag –, hogy megbolygassa a dolgok rendjét. Az egyik alapvető drámai helyzet a látogató, aki akarva-akaratlan feldúl mindent. Itt azonban valaki nem ér célba. És pont a behelyettesítés a film egyik fő motívuma.
Másrészt megalapozza a feszültséget, a későbbiekre is. A komp gyanússá válik, a leghétköznapibb helyszínek és helyzetek átitatódnak paranoiával.
De, ami a legérdekesebb: a komplét. A film (és a regény) nem is annyira látens rétege az alkotáshoz kötődik. Ami úgy tűnik veszedelmes állapot és praxis. Következményei vannak. Rámehet az ember; és hullákat mos partra a víz.

McGregor és Brosnan is tökéletes, a sztori remek és a film is.
Végig fenn tudta tartani a feszültséget, imádtam a rideg, színtelen tájat a háttérben és a zenét is.

Rideg, klausztrofób helyszínek, főszereplő magányos harca, okosan felépített thriller.

Előbb olvastam a könyvet, és azt kell mondanom, hogy mint adaptáció jó. Mint film viszont roppant unalmas. Rettentő könyvhű, ezt meg kell hagyni, de ahhoz képest, hogy van itt gyilkosság, nyomozás, konspiráció és még sok minden más, teljesen érdektelenek maradnak végig a szereplők.

Pierce Brosnan remek választás erre a szerepre, pont ilyennek képzeltem el Adam Langet. Ewan McGregorra nincs panaszon, nem hiszem hogy az ő hibája, hogy egyáltalán nem tudtam izgulni a karaktere miatt a történet folyamán. Viszont Olivia Williams…. tönkrevágja az egészet. Lehet nem szinkronosan kellett volna megnéznem és akkor jobban élveztem volna, de ez így eléggé haloványra sikerült.

Politika – nem tudom ennél tömörebben összegezni ezt a filmet. Minden benne volt, aminek benne kellett lenni, összeesküvés-elmélet, fehérgalléros bűnözés, és igen, megint csak: politika. Nem tudom, hogy a műfajban láttam-e már ennél jobb filmet. Nem hiszem, hogy sok ember fogékony erre, hiszen az akciójelenetekkel fukaron bánik, de a szövevényes történetkibontással már annál bőkezűbb. Kell hozzá egy lelki állapot, hogy igazán élvezni tudja az ember.

Két nap alatt háromszor néztem meg a kopott hűvös nyáriszünetben. Fáradt voltam, otthon voltam, és többször is adták, akkor miért ne?
Igen, nekem az az újranézős fajta.
Oh nagyon bírom ezt a filmet! Megérdemelte a díjait. ;)