Tíz kicsi katona (2015–2015) 86% 199★

Egyetlen szépséghibája a filmnek hogy Verát a legvégére hagyta. Undorító, jajveszékelő, pszichopata p*csa volt. 10 másodperc után sok(k) volt nekem.. Reméltem, hogy ha már a végére marad akkor ő lesz a főkolompos de így igazából nem volt értelme meghagyni eddig. Csak arra volt jó ez a némber hogy én kikészüljek 10 perc után… De legalább az kiderült hogy ő volt a legundorítóbb. spoiler

Egyébként totál meg vagyok elégedve a végével és ha szabad ilyet mondani – egyet is értek a tettessel. Szabad? Mindegy, már leírtam!

Bár természetesen nem éri el a könyv szintjét, de szerintem még egy egészen jó kis adaptációt hoztak össze a hibái ellenére. Volt pár karakter akiket rosszabbnak állítottak be, plusz némi gyengébb megoldás és eleve a névcsere és a béna szobrok, de a remek színészek, hangulat és a nagyjából azért hű adaptáció kárpótolt érte.

Ambivalens érzéseim vannak ezzel a sorozattal kapcsolatban: tipikus kortárs miniszéria, a kortárs miniszériák által alkalmazott figyelem- és feszültség-fenntartó eszköztárral. Tulajdonképpen percek alatt kiismerjük stílusát: szól a sötét tónusú, agresszív zene, a szereplők már-már művészfilmes beállításokban jelennek meg, apró töredékekből áll össze a teljes kép (emiatt az első részt érdemes egyből kétszer is megnézni, mert úgy nagyon szépen összeáll a finoman szólva zavaros bevezetés), majd következik az Agatha Christie-rajongók számára vélhetően már nem is annyira meglepő lényegi cselekmény…

Mely lényegi cselekmény az írónő számos történetéhez hasonlóan annyira toposszerű ma már, hogy a regény ismerete nélkül is szinte egyből érteni és ismerni véljük az események logikai fonalát. Önmagában az egyébként remekül kitalált konfliktus nem mozgatja már meg annyira a fantáziát, mint tehette azt mondjuk 70-80 évvel ezelőtt. A regényt nem olvastam, így nem tudom, a készítők hol nyúltak bele akár a cselekménybe, akár a színen forgó karakterek személyiségébe, de ahogy a felütés pillanatától ismerős volt a sorozat stílusa, úgy vált a lemezjátszó elindításától ismerőssé és világossá magának a történetnek a jellege is. És innentől semmilyen, tényleg semmilyen meglepetés nem ért, hiába lett a finálé már-már tabudöntögető és ténylegesen feszült.
Egyébként hiába tűnik a Gyilkosság az Orient Expresszenhez hasonlóan ez a sztori is megismételhetetlennek, szerintem az angol filmkultúrában már van annyira komoly hagyománya az AC-adaptációk készítésének, hogy ne okozzon gondot a nézői oldalon újra és újra megnézni a friss, időszerű, modorában a jelenhez igazított feldolgozásokat – azzal a néhány csavarral és módosítással, amivel próbálják feloldani az ellentmondást, miszerint ezt a történetet úgyis ismeri már mindenki. Még az is, aki nem…

Kétségkívül szórakoztató, a modern tévénéző/stream-fogyasztó ízlésére hangszerelt miniszéria a Tíz kicsi katona. Bár afféle „veszélyesebb”-(nek látszó) variáció egy nagyon jól ismert témára, összességében szerintem nagyobb a füstje, mint a lángja, avagy volt néhány aspektusa, ami a háromszor egy órás műsoridő miatt egyszerűen nem kerekedett ki igazán szépen.

Már az intro zenéje is erős, de én csak a második rész elején jöttem rá, hogy azok a zöld izék a katonák, amik őket szimbolizálják. Kicsit sötét a film hangulata, én a könyv alapján egy kicsit világosabbnak képzeltem, bár nem volt rá semmi okom. :D
Jók a színészek és jó a feldolgozás. Ráadásul nekem meglepetés volt a végkimenetel is, mert bár olvastam a könyvet, másra emlékeztem. :D

Kiváló minisorozat a BBC-től – teljes egészében sikerült hozni a regénybéli hangulatot és az UTOLSÓ PILLANATIG fenntartani a feszültséget. Charles Dance pedig A+-os választás volt a bíró szerepére. Őrjítően higgadt és józan.

Agatha Christie 10 kicsi néger c. krimijéből készült minisorozat. Lenyűgözők a korabeli helyszínek, tárgyak, öltözetek. Hihetetlenül izgalmas a tartalom is, nálam max csillag.

Mivel se a sztorit, se a végkifejletet nem tudtam, minden egyes csavar az újdonság erejével hatott. Végig izgultuk mindhárom epizódot, és az emberek fogyatkozása közben csupán azt tudtam kihámozni, hogy a tettes egész biztos olyan, akit ismerünk. Hát, nagyon meglepődtem, egyáltalán nem számítottam rá! Utólag persze végigzongoráztam, és igen, voltak árulkodó nyomok, de akkor nem tulajdonítottam ezeknek különösebb jelentőséget.

A környezet és a helyszín borzongató, az egész atmoszféra nyomasztó és sötét, viszont a szereplőgárda kifogástalan. Ráadásul sokukat más filmekből is ismertem, úgyhogy többször is azon kaptam magam, hogy rácsodálkozom egy-egy szereplőre. :)

A BBC ismét remekelt, határozottan érdemes megnézni – annak is, aki ismeri a regényt, de annak is, aki nem. Csavaros és izgalmas adaptáció, ráadásul még elgondolkodtató is!

Csak 9 csillag, de mégis kedvenc. Hogy miért? Kedvenc, mert iszonyat jó volt, teljesen odaszegezett minket a tévé elé. Én már olvastam, a párom nem, de így is tök jó élmény volt, közben a könyvben néztük a versikét, hogy mikor mi fog történni, a párom találgatott (én ugyebár tudtam, hogy mi lesz, de vicces volt hallgatni a tippjeit :D). Viszont ismerve a könyvet, 10 csillagot nem tudok rá adni. :( Márpedig azért, mert
– A kedvenc részemet, ami nálam a regény legikonikusabb pontja volt, nem rakták bele. spoiler Ez könyvben is nagyon erős pillanat volt számomra, filmben egy drámai zenével, vagy épp csenddel nagyon ütős lett volna.
– A tettesről kb. lerítt, hogy ő a gyilkos. Oké, olvastam, így könnyebben összeállt a kép de olyan gyanúsan viselkedett, ami a regényben nem volt meg egyáltalán.
– A katonaszobrok. Miért kellett ilyen absztrakt, elvont akármiket csinálni, amik csak nagyon erős koncentrálással tűnnek katonának? Nem tetszett.
– A doki személyisége. Undorító volt, amit művelt, pedig őt szerettem a regényben a legjobban.
– A befejezés… hát ezen még gondolkozok, hogy tetszett-e vagy sem. Nyilván látványosabb, mint a könyvbeli, de spoiler
– Értem én, hogy a mai világban csak szexszel lehet eladni bármit is, de annyira de annyira indokolatlan volt spoiler Szerintem Christie nem véletlenül nem írt ilyet a könyvbe, hiszen minek? Egyébként pedig azt a klisét erősíti, hogy spoiler
– Rogers, Rogers, Rogers… Nem értem. Nekem a könyvben abszolút nem jött le erőszakos figurának, de a sorozatban egyenesen szánalmas volt, ahogy viselkedett.

DE! Blore miatt már megérte nézni. Az a pasi azzal az akcentussal *-*

Ezektől függetlenül még mindig fergetegesen jó, és könyvhű adaptáció (ha nem változtatnának semmin, az lenne csoda). :)

Nagyon jó és ami még fontosabb és jobb, hogy egy HŰSÉGES feldolgozást láthattam. Három részes minisorozat, és mindent beletettek, amit csak kellett és így a jó. Én csak tapsolni tudok.

Nagyon-nagyon jó adaptáció, nyilván megváltoztattak egy-két dolgot, de semmi olyat, ami zavaró lett volna. Imádtam, végig megvolt a feszültség, annak ellenére, hogy tudtam ki a gyilkos. A színészek egytől egyig zseniálisak voltak, a visszemlékezések is tetszettek, minden a helyén volt, egyedül a legvége hagyott némi kívánnivalót maga után, a könyvben jobban tetszett, viszont tény, hogy a TV-ben ez így jobban mutatott. Bármikor újranézném. :)