Szegénylegények (1966) 74% 64★

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az… [tovább]

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót. A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből szabadcsapatot alakítanak. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét: „Sándor”, a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekelnek, de következik az ítélet második fele: a többiek el fogják nyerni méltó büntetésüket. [bezár]