John és Howard új vállalkozásba fogtak: a Safari Express égisze alatt turistákat toboroznak az általuk szervezett izgalmas programokra. Életük azonban egyik pillanatról a másikra a feje tetejére áll, amikor a dzsungelben egy magányosan kóborló gyönyörű szőkeségre bukkannak, akinek fogalma sincs… [tovább]
Várólistára tette 4
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
Könnyű volna értékelni a Szafari Expresszt, ha az ember nem akarná húzni az időt: ez a film tök ugyanaz, mint az Afrika Expressz, ugyanazok a színészek egy ugyanolyan stílusú és színvonalú történetet játszanak el Afrika mélyén, csak ezúttal más rendező vezényletével. Ez utóbbi változás jelentősége nem olyan nagy, bár idehaza Michele Lupo megítélése nagyságrendekkel jobb, mint a konkrétan nagyrészt elfeledett Duccio Tessari-é, aki egyébként vezényelt egészen korrekt filmeket Alain Delonnak, és a nyolcvanas években létrehozott egy elég félresikerült képregény-adaptációt Gemmával, de végül is leginkább a Ringo-mozik miatt emlékezhetünk a nevére…
Maradván azonban az aktualitásoknál, a Szafari Expressz ugyan kiváló választás a műfaj és a korszak olasz filmjeit kedvelő közönségnek, de a rengeteg átfedés ellenére is érezhetően elmarad előzményétől, a Lupo-féle Afrika Expressztől. Ennek oka egyszerűen az, hogy Lupo bunyós vígjátékain idestova ötven éve nevelkedik a magyar közönség: az ő filmje magán hordozta a klasszikus Spencer-Hill mozik jellegzetesen „ártatlanul erőszakos” humorát, miként Gemma karaktere is maximálisan kiaknázta a színészben rejlő legkézenfekvőbb lehetőségeket. Ezekhez képest a Tessari-film megmarad a korrektség stabil, de a modern néző ingerküszöbét egyre nehezebben átlépő alapjainál. A humora nem okvetlen átütő, a története annyira mentes az igazán nagy csavaroktól, hogy hozzá képest a második Ace Ventura mozi egy krimi. Gemma jópofa, de nem több, ennél nagyságrendekkel ügyesebb, vidámabb, energikusabb figura lenne ő, Andressről és Palance-ról pedig egyszerűen nincs mit mondanunk. Ott vannak, hozzák a kötelezőt, végül is tök ugyanolyanok, mint az előző filmben, kész – egyébként, mivel olasz zsánermozikról van szó, ez talán nem nagy meglepetés, de a két sztori nem folytatása egymásnak!
Korrekt olasz sablonvígjáték Afrika szívében, de ugyanebben a kategóriában az Afrika Expressz jobb választás – azoknak is, akik nem akarják ötvenedszerre megnézni az Én a vízilovakkal vagyokot.
