Én a vízilovakkal vagyok (1979) 153

Io sto con gli ippopotami
108' · olasz · akció, kaland, vígjáték 12

Tom Afrikába szervez szafarikat külföldi vadászoknak. Így nem örül túlságosan fivére megjelenésének, aki önkéntes állatvédő. Slim tönkre is teszi az üzletét, amikor egyetlen lövéssel defektessé teszi testvére dzsipjét. Tom a tóban, a vízilovak közt köt ki. Ekkora sérelem nem maradhat… [tovább]

Képek 5

Szereposztás

Terence HillSlim
Bud SpencerTom
Joe BugnerOrmond
Dawn JürgensStella
Hugh Rouserendőrkapitány
Les MarkowitzTrixie, Ormond vörös hajú embere
May DlaminiMama
Malcolm KirkOrmond kopasz embere
Ben MasingaJason, az orvos
Sandy NkomoSenghor

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 20

Várólistára tette 25


Kiemelt értékelések

Zoja009 

Rég nevettem ilyen jót. Annak idején mikor apummal folyamatosan néztük a tévében leadott Bud és Terence filmeket, nekem csak annyi maradt meg belőlük, hogy pofonokat osztogattak és mindig a jó oldalon álltak és mindig sikerült nekik legyőzni a rosszakat. És sokat lehetett rajtuk nevetni. Igaziból a filmek lényegét abszolút nem fogtam fel.
Most, hogy ezt újranéztem mit is mondhatnék. Még mindig sokat lehet rajta nevetni, még mindig osztogatják a pofonokat és még mindig győznek a rossz ellen. :D

Charityy 

Nem tudom miért ezt a címet kapta a film, de ez legyen a legkisebb gond. A lényeg, hogy tetszett :D

Kemiviki 

Én is a vízilovakkal vagyok! :)
Imádom, s már milliószor láttam gyermek korom óta. Szerintem egy alapmű.

Kogoro 

A párosnak ezt a filmjét láttam talán a legtöbbször. Videokazettán is rongyosra néztem gyerekkorban, de DVD-n is sokszor láttam. (Ez volt az első BSTH DVD-m). Kedvenceink ismét testvérek, látszólag ismét ki nem állhatják egymást, de összefognak a rossz fiúk ellen. A film alaphelyzete egy kicsit hasonlít Az ördög jobb és bal keze 1-2. törénetekre, azonban a helyszín most a 20. századi Afrika. A film különlegessége, hogy Bud Spencert hallhatjuk a saját hangján énekelni (Grau, Grau, Grau). Egyedül csak Újréti hangját hiányoltam.

Hippoforaccus 

Hasonló kaptafára épülő film, mint a Hill-Spancer páros összes többi alkotása, csak most afrikában mentenek állatokat közben.
Jó poénjai vannak és ebben van az egyik legepikusabb bunyó.

hankman 

Gyerekkoromban minden évben előjöttek a klasszikusok, és én, ha tehettem rendszerint megnéztem őket, úgymint a Kincs, ami nincs, a Nincs kettő négy nélkül, a Különben dühbe jövünk, a Banános Joe. Azokat a filmeket szerettem a leginkább, ahol ez a fergeteges színészpáros, Terence Hill és Bud Spencer együtt játszottak. Most, hogy egyik szeretett színészem 2016.06.27-én jobb létre szenderült tiszteletére egy olyan filmmel szerettem volna megemlékezni róla, amit még nem láttam tőle. Így esett a választásom az Én a vízilovakkal vagyok című alkotásra.

Bár a film eleji vízipacik nagyon aranyosak, hóember legyek, ha tudom miért ez a film címe.

Terence és Bud bácsik ismét fergetegesen játszanak össze, az egyik a mogorva nehézsúlyú pofonosztót hozza, a másik pedig a bohókás, piszkálódó akrobatát. Mindig is imádtam, hogy Terence fákról ugrál le, tigris bukfenceket vet, valamire felkapaszkodva levegőben páros lábbal rugdal, míg Bud tárgyakon át törve egyszerűen leveri a rossz fiút, mint egy cölöpöt. A pofozkodások mellett a humort sem mellőzik filmjeikből, és mindezen dolgok, amiket ezen bekezdésben leírtam, erre a filmre is igazak.

Spencer mindig kibaltázik Buddal, aki a maga lassú víz partot mos módszerével, mindig visszafizeti a szívességet. Nyúzzák egymást, de ha baj van összefognak és leosztanak pár pofont a rosszfiúknak. spoiler

Kedvenc jeleneteim közé tartozik spoiler

Annak ellenére, hogy nincs különösebb története szórakoztató, laza, és természetesen a jó győzedelmeskedik. A jókedv és a pofonok garantáltak. Remélem jövőnk generációja is megismeri majd őket.

Bud bácsi nyugodjon békében.

LooneyLuna23

Igazán becsülendő és szép dolog, hogy a szimpla szórakoztatás mellett egy fontos ügy mellé álltak, ami sajnos a film óta eltelt negyven évben sem veszített aktualitásából. Az állatvédelem hangsúlyozása ellenére az átlag Spencer-Hill mozgóképekhez hasonlóan ez is egy könnyed film lett. Ismét kaptunk két teljesen különböző főszereplőt, akiknek összezörrenéseit legalább olyan mulattató volt nézni, mint együttműködésüket. Bármelyik filmjüknél szeretem, ahogy Bud Spencer morcos karaktere Terence Hillre reagál, de itt egyenesen imádtam, amikor állandóan a kezébe temette a fejét miatta. Persze most is akadt pár hangosan röhögős pillanat, mint például amikor Tom a hátán viszi Slimet, mert azt hiszi, elájult, ugyanakkor volt egy-két üresjárat is. Alapvetően azonban humoros és életvidám volt, mint mindig, s egy náthával küszködő szerencsétlennek (értsd: nekem) néha ez is elég a kikapcsolódáshoz.

Hirvi

Nem tudom, de nekem ez a BS-TH filmek közül az egyik leggyengébbnek tűnik. A BS alakította főhős bugyutasága kifejezetten idegesítő, hiányzik belőle valami. Nem tudom. Szerintem vannak ennél jobb filmjeik is.

Kaylindearg

Talán ez az egyik Bud Spencer & Terence Hill páros film, amit annyira nem kedvelek. Vannak benne jó poénok, de nekem olyan semmilyen. Mármint a többi filmhez képest. Bár lehet, hogy az elmúlt pár hét filmmaratonja beszél belőlem. Egy ideig nem nézek Bud & Terence filmeket. T_T


Népszerű idézetek

[névtelen]

A színes inges manus: – Én nem is tudok úszni…
Tom: – Nem baj. Majd megtanul!

1 hozzászólás
Pasxalitsa

Azért mondom, hogy meg kell ölni, csak én nem érem föl!

[névtelen]

Japán Vadász: – Mi szeretjük a veszélyt!
Tom: – Én pedig nem!

Kogoro 

– Tudod, hogy miért hordom ezt a cumit?
– Nem.
– Azért, mert még mindig én vagyok a mama kedvence.

Kogoro 

Slim a repülőgépen: Kösz, haver, én itt kiszállok.

Kogoro 

Tom: – Szederdzsem?
Slim: – Nem, ez kaviár.

Kogoro 

Trixie: – Jajj, ne, ne a gorillához, ne, utál engem.
Tom: – Nem is csodálom.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján