Harc a végsőkig (Street Fighter 1.) (1994) 53% 46★

Szóval 1991-ben kijött a Street Fighter 2, ami gyakorlatilag meghatározta a modern verekedős játékot, mint műfajt, és hosszú évekig kisebb megszakításokkal ugyan, de uralta a toplisták élét. Ahogy az lenni szokott, kialakult köré egy jó kis franchise is, de meglepő módon az első mozgóképes feldolgozás egy amerikai film volt. Mégpedig egy olyan, ami gyakorlatilag nem is adaptálta az eredeti művet, hanem egy korabeli, futurisztikus akciófilm. És mondjuk ki, egy komolyanvehetetlen trash. De, a kor megannyi hasonló alkotásához mérten, ez is lehet egy szerethető trash, ha tudunk vele bánni. Szóval a történet egyáltalán nem hasonlít a játékokhoz, nem egy világbajnokság eseményeit jeleníti meg, hanem egy túszos-katonás akciótörténetet. A szereplők csak nyomokban emlékeztetnek a játékbeli változatukra (Ryu és Ken miatt morcos is voltam kicsit), és ebben a filmben természetesen az amerikai pasi lesz a főhős, akit ugyebár Guile jelenít meg. Illetve ami nekem nagyon fura volt, hogy valamiért ebben a filmben Dee Jay gonosz és Balrog jó, bár Bison nem az általa vezetett négyes élén áll, hanem csak amolyan egyedül dolgozó parancsnok. Igazság szerint amúgy a film szinte teljesen a két főhős párbajára áll rá. Jean-Claude Van Damme meglepően jól viszi a szerepét, jó a dumája, a közepén amikor meg ellenszegül az ENSZ-nek, az meg minden idiótasága ellenére is egy kifejezetten tetszetős jelenet. De, a legnagyszerűbb alakítás mégiscsak Raul Julia Bisonja. A legendás színész súlyos betegen, nem sokkal halála előtt játszotta a gonosztevőt, kifejezetten gyerekei kívánságára, és nagyszerű munkát végzett. Bison karaktere természetesen éppcsak fenyegető, sokkal inkább vicces, elnagyolt, de mégis, ezt a máshol béna karaktert is sikerült remekül életre keltenie. A többi szereplő inkább csak amolyan fanservice, még azok is, akiknek kifejezetten fontos a jelenlétük a történetben, de például Blanka és Dahlsim alig kaptak szerepet, Zangief pedig elég nagy játékidőt kap… de javarészt csak egy komikus háttérfigura a végéig. Ez meg azért zavart, mert ha már úgy döntöttek, hogy nem adaptálják a játékot, és szabadon alkotják a sztorit, akkor meg lehetett volna oldani, hogy mindenki tisztességes szerepet kapjon benne (és igen, egy 4 perces screentime jó megírással is ilyen lehetett volna).
Technikai megvalósítás tűrhető, főleg a korához képest. A történet pedig bugyuta, de a két főszereplő szerethetővé teszi, a bénázások meg kifejezetten szórakoztatóak voltak akkor is, ma is.

A videójáték sikerét meglovagolva készítették el ezt a filmet, húzónévként a virágkorát élő Jean-Claude Van Damme-al, az éppen a film után elhunyt Raul Juliával és Kylie Minogue-gal. A videójátékhoz végül köze se volt, ellentétben a később megalkotott Mortal Kombatban több volt az eredeti elem. Ha ez hollywoodi akciófilmként nézzük, egész jó kis film kerekedik ki belőle: egy őrült túszul ejt sok embert, az ENSZ katonái meg mennek kiszabadítani őket…

Nem olyan rossz film ez.

Szórakoztató, buta akciófilm, ahol JCVD és Raul Julia (Isten nyugosztalja) viszi a prímet. Kettejük karakterének beszólásai miatt lesz igazán élvezetes.
Tetszett, hogy igyekeztek mindenkit belerakni a játékból, bár karaktereiket nem igazán értettem. Tényleg csak azért szerepelnek, hogy benne legyenek a filmben, Ken, Chun-Li, Ryu és a többieknek sok funkciója nincs.
Talán ez a legnagyobb hibája, próbáltak történetet írni egy játéktermi játékhoz.
Egyébként két utalást elcsíptem, megidéződik a játéktermi gép konzolja és Godzilla. :D
Kylie Minogue viszont borzalmasan alakít benne.

Ha emlékeznék valamire a játékból, biztosan sokat dobna a nosztalgiafaktoron, de olyan régen volt már, hogy semmi sem maradt meg.
Így csak egy amolyan „önmaga paródiája” film, amit ha nem vesz az ember komolyan, akkor szórakozhat egy jót.