Space Jam: Új kezdet (Space Jam 3.) (2021) 61% 100★

Nem vártam sokat tőle, de még így is sikerült csalódást okoznia, ami talán annak is köszönhető, hogy az eredetit anno imádtam, és még mai fejjel is bármikor szívesen újrázom. A kissé késve érkezett folytatás leginkább ott bukott meg, hogy nem bízott a Looney Tunes karakterek sikerében, és igyekeztek belepakolni egy-egy apró szeletet a WB kb. összes franchise-ából, ami valaha létezett. (Olyanokból is, amiket valószínűleg a mai gyerekek még hírből sem ismernek.) Eme kis crossoverek egy része ugyan kreatív és vicces is, (spoiler) de ezeket akár egy mini-sorozat formájában külön is elkészíthették volna ahelyett, hogy egy Space Jam folytatásnak álcázzák ezt a hatalmas katyvaszt. Persze, akadt benne a „klasszikus” kosaras sztoriból is, de az olyan gyengén, plusz pocsék CGI kíséretében lett lett tálalva, hogy joggal gondolhatnánk: Ezt még a 2000-es évek elején kezdték forgatni? A karakterek, (főként Don Cheadle ripacskodó gonosza) a cselekmény, és úgy az egész összkép minősége kb. a Kémkölykök filmeket juttatta eszembe. Ugyan akad benne egy főként szülőknek szánt tanulság, de az is szörnyen erőltetettre sikeredett, így szinte semmiben sem éri utol az elődjét, és egy erősen átlagon aluli darab lett.
Csupán azoknak tudom tehát ajánlani, akik kíváncsiak a rengeteg egyéb WB franchise cameo-ra, illetve nosztalgiáznának picit az amúgy hangulatosra sikeredett, hagyományosan animált szakasszal, ami nagyjából a film első felét teszi ki.

Nos, ehet egyedül leszek ezzel, de nekem nem okozott csalódást a film. Mondjuk ez lehet abból is ered, hogy az első részt sose láttam és a második részből is csak 1-2 jelenetet. Így nekem nem volt illúzióromboló és nem tette tönkre a régi emlékeimet. Arról nem is beszélve, hogy mikor vegyítik a valóságot, vagy ugrálnak animációs és élőszereplős mód között, azoktól alapból sose várok sokat, mert kisebb az esély a csalódásra.

Én igazából azt kaptam amit vártam – egy filmet tele mindenféle karakterrel. spoiler A DC világ több perces – de mégsem túlzásba vitt – behozatala viszont melengette a szívemet. A Hugrabugos jelenet meg főleg. Én is így reagáltam volna. :D

Tehát, mivel nem vártam tőle sokat és nem tudott régi emlékeket tönkre tenni, ezért tetszett.

Harmat, mondom harmatgyenge próbálkozás. Egyetértek Tapsi Hapsival. Ez vért kíván!

Sokat dobott az élményen, hogy a nagy kihagyás óta most voltunk először moziban. Nevettem rajta, de sajnos tényleg nem lett valami jó. :(

Minor spoilers ahead
Kezdjük az alapoknál: a kosarasok nem tudnak színészkedni. Ez igaz volt Jordanre, és igaz LeBronra is. A különbség, hogy ennek ellenére a régi Space Jam-et bármikor újranézném. (I believe I can flllyyyyyyy…. come on, sing with me)
Szóval, a sztori kő egyszerű (nyilván): LeBronnak gyerekkorában azt mondja az edzője, hogy tessék koncentrálni csak és kizárólag a kosárlabdára, mert úgy leszel faszacsávó. Úgyhogy ő kivágja a szemétbe a frissen kapott gameboy-t (hogy tört volna el a kezed…) és NBA sztár lesz.
LeBron felnő, és szar apa lett belőle, aki ahelyett, hogy meglátná, hogy a fia tehetséges játékfejlesztő (12 évesen a mobiljával és egy saját kütyüvel bedigitalizál embereket… naná… én meg tegnap átvettem a Nobel és a Pulitzer díjat egyszerre), arra ösztönzi, hogy hagyja a francba a kütyüket és a kosárlabdával foglalkozzon. Azért utána megnézni, min dolgozik a gyerek, és kiderül, hogy egy kosaras játékon… amiben persze minden $@!#% van, igazi kosárlabda helyett.
Na, és csak ezután lép be a képbe Al G. Rhythm, az algoritmus… kac, kac, kac.
Ő annyit szeretne, hogy elismerjék (ami, tekintve, hogy láthatóan ő hozza a kreatív döntéseket a Warnernál, nem tudom miért nincs meg neki), de mivel LeBron nem akar filmezni, bedurcizik és beszippantja LeBront és a fiát, hogy kosarazzanak egyet, ha szabadulni akar. Összeszedik a Fúlgos Firkákat, meccs (persze nem rendes, hanem a gyerek által fejlesztett izé), függöny.

Nem mondom, egyszer tényleg nézhető… de basszus, nagyon messze van az eredetitől.

Hát izé ez egy nagy reklám volt. Hadigép feltöltötte magát a netre és és valami káosz született.
A történet modernizálva lett, de nagyon unalmas. A generációk közötti szakadék és az apa fia viszony téma kibontása viszont tetszett.
Ami szerintem sokáig megmaradt a filmből az Lola nyuszi spoiler, de hamar el fogom felejteni az egészet.

Abszolút kellemes csalódás. Ugyan az első részt nem veri, de ha arra anno 8-ast adtam, erre simán megadom a 7-est. (És még gondolkozom, hogy az egyre adok 9-et, erre meg 8-at. De még alszom rá.)
Nagyon ódzkodtam ettől az animálástól, de így, hogy megmagyarázták, már el tudtam fogadni, sőt, ahogy haladt a sztori, egészen megtetszett. Na jó, nem maradéktalanul. Vannak karakterek, akiknél ez nem volt annyira igényes (?) megoldás, de Cucutól például tócsává olvadtam. És nagy örömömre Elmer is aranyos lett (még ha bosszantóan keveset is szerepel, s még kevesebbet beszél), sőt, Dodó is egész jól sült el, Tapsiból pedig lett egy cuki plüssnyúl, akit szerettem volna a képernyőn keresztül jól magamhoz rántani, hogy kicsit megcirógathassam. :'D Tudom, gáz. Lola sajnos nem lett már ennyire szerencsés ily módon felturbózva, amit igazán sajnáltam, mert az egyik legnagyobb kedvenc Space Jam karakterem…
A sztori. Hiába fanyalgok az ilyen modern dolgok miatt, ezt – szerintem – annyira jól kitalálták, hogy nem tudok úgymond belekötni. Volt mondanivalója, a jelen generációjának címezve. És igen, sajnos nekik ezt már így kell elmesélni, különben sanszosan csak unatkoznak és / vagy nem megy át úgy az üzenet…
Az előzetes alapján az ellenfél csapat béna grafikájától nagyon ki voltam akadva, de itt megvolt rá a magyarázat. És bár továbbra is csúnyának tartom őket, megértettem, miért ilyenek. Ergo, egy gyerek fejlesztette őket, ami bár nem von le az érdemből, sem a tehetségből, de akkor is. Elég, ha visszaemlékezem például az első saját weboldalaimra a ’90-es évekből. Kezdetlegesek voltak, a képességeimhez mérten mégis úgymond átlagon felüli, mert már akkor sem tudott mindenki olyat… (Nem voltak mindenféle instant webhelyek az interneten, mint manapság. Sokkal komolyabb meló volt összedobni egy igazi weblapot. Pláne általános iskolásként.) Úgyhogy elfogadtam, hogy ez ilyen. Meg, hogy ennyire vegyes a figurák szépségfaktora.
Amit – valahol – nehezményeztem, hogy ez bizony nem kosaras film. Ez számítógépes játék-film. Nyomokban tartalmaz csak kosárlabdát, hiszen egy szabályoktól mentes, random összecsapásról szól az egész esemény. Úgyhogy, aki szeret számítógépes játékokkal játszani, az valószínűleg legalább 50%-kal jobban fogja élvezni, mint az, aki a kosárlabdát szereti, és aki annak a hangulatát szeretné viszontlátni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy ma már tényleg nagyon divatos dolog kockának lenni, nyomkodni a kütyüket, úgyhogy a mai világban – sajna – ez így abszolút megállja a helyét.

LeBron. Én csíptem. Szerintem semmivel nem alakított rosszabbul, mint anno Jordan, nekem abszolút természetes volt a jelenléte a filmben, nem zavart, hogy egy sportolót látok egy színész helyett. Amit lehetett, kihozott a feladatból.

Aztán. Ez már nem tartozik szorosan a tárgyhoz, és a csillagaimnak sincs köze hozzá, de muszáj megemlítenem a szinkront. Sok hanggal sikerült megbarátkoznom, de Tapsi még így is szörnyen bántotta a fülemet. Bor Zoltán nélkül Tapsi nem Tapsi. Nem tudom, hogy ő nem vállalja-e már többször és azért nem ő viszi a karaktert (ha így van, akkor elfogadom), de ha nem, akkor igenis szomorú vagyok, hogy lecserélték. Barát Attila pedig még távol áll a tökéletestől. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy volt pár jelenet, ahol nem zavart a hangja. Ha azt a hangszínt találná meg, és tartaná (!), és nem random váltogatná őket, akár még meg is tudna barátkozni vele a fülem. De így… Mintha két különböző ember beszélne és szörnyen zavaró, hogy nem bírja tartani azt a tónust, amit elkezd.
A másik, és ami talán a legjobban zavart az egészben: Csőrike. Hát könyörgöm, ezt most miért kellett?! Mióta világ a világ, Csőrike lány hangon csivitel, ezek meg a szájába erőszakolnak egy pasit. Ráadásul full férfias pasit, hát nem, nem és nem!… (Kérjük szépen vissza Kiss Erikát.)
Dodó elment, őt is megszoktam, de nem egy Perlaki vagy Balázs Péter, sajnos. Ők legalább tudtak úgy köpködve hadarni, hogy mindezek dacára jól lehetett érteni, mit mondanak. Hát, Gáspár Andrásnak ez nem mindenhol sikerült…
Lola. Szabó Zsófi végülis nem rossz, de hiányoltam a hangjából az ún. dögöt. Kocsis Judit csajosabb volt, amazonosabb, ha úgy tetszik.
És akkor a lényeg(ek). Cucu. Hozzá tud szokni az ember füle Kerekes Józsefhez is, de ennek ellenére mégsem az igazi. Amikor jobban dadogni kell, ott egyszerűen szétcsúszik az egész. Ő egyszerűen nem tud jól dadogni, illetve amit csinál, az nem is kimondottan dadogás. Csak – látványosan – mímeli és nekem ez nem jön be. Amin pedig konkrétan majdnem „elsírtam” magam: a rap jelenet. Hát, ha ezt odaadták volna csz-nek, az olyan penge lett volna, hogy mind a 10 ujját megnyalhatta volna utána bárki. Vétek volt ezt a karaktert elvenni tőle, főben járó bűn. Haragszom is nagyon a szinkronrendezőre, hogy erre a döntésre jutott. Szerintem rossz húzás volt…
Elmer pedig – egyem meg – hát alig pár szava van csupán, ráadásul alig mutatják. Még Cucu is többet nyomul nála, pedig ő sincs olyan sokat képernyőn.

Ahh. Na, ennyit erről. Mindent összevetve szerintem nem lett ez egy rossz folytatás, pláne ennyi év után. Igazodik a korhoz, van mondanivalója, ráadásul szerencsére a végén a gyerek „húzása” is enyhít a képen. Mármint spoiler. Én legalábbis így értelmeztem, s ez megnyugtatta a lelkem.

Moziban láttam és nekem bejött. :) A színészek szimpatikusak voltak és a poénok
is tetszettek. A trailer alapján gyerekesebbre számítottam, de pozitívan csalódtam a filmben. Örülök, hogy megnéztem. :)

Az első része klasszikus, de hálistennek ebben sem kellett csalódnom. Jordant nem lehet helyettesíteni, nagyon hiányzott, de annyira jól szórakoztam és sokat nevettem :) Ahogy a filmeket beleszőtték, meg a figurák… A végén el is érzékenyültem kicsit XD

Az értékelések alapján nem igazán tudtam, mire számítsak, de végül élveztük, jókat nevettünk. Mondanivalója is van. A karakterek cukik, a történet sem volt vészes. Nem bántam meg a ráfordított időt.