Remember – Adeului Jeonjaeng (2015–2016) 9

Remember - War of the Son · 리멤버 – 아들의 전쟁
60' · dél-koreai · dráma, sorozat, krimi 15
1 évad · 20 rész

Se Jin Woo (Yoo Seung Ho) hipermnéziában szenved, aminek következtében minden egyes napra tökéletesen emlékszik. Hogy bebizonyítsa apja ártatlanságát – akit tévesen ítéltek halálra – ügyvédnek áll. Amint azonban nekilátna a dolognak, nemcsak a halálos ítélet miatt fut versenyt az idővel, hanem… [tovább]

Szereposztás

Yoo Seung HoSeo Jin Woo
Park Min YoungLee In A
Park Sung WoongPark Dong Ho
Nam Goong MinNam Gyoo Man
Jung Hye SeongNam Yeo Kyung
Jeon Kwang LeolSeo Jae Hyuk
Song Young KyuTak Yeong Jin
Eom Hyo SeopHong Moo Suk
Kim Jin WooKang Seok Kyu
Jung In GiLee Hyun Jong
Hirdetés
Remember – Adeului Jeonjaeng (2015–2016)

Gyártó
SBS

Kedvencelte 3

Várólistára tette 23


Kiemelt értékelések

Hana 

Először is röviden, hogy akik nem szeretnek sokat olvasni, azoknak is hasznos legyen az értékelésem: a lényeg, hogy nekem ez a sorozat nagyon tetszett. Viszonylag lassú, de sosem unalmas; sokszor bosszantó, ami történik, de van benne egy csomó elgondolkodtató momentum; a romantika nagyon kevés, komolyan, egészen minimális – de vannak érdekes és összetett emberi kapcsolatok; végül pedig, igazán figyelemre méltó a színészi játék. Nagyon erős a melodráma-faktor, szóval az erre fokozottan érzékenyek kétszer is gondolják meg, bevállalják-e.
Két mondatban ennyi.

Na és akkor kicsit több mondatban…

Ez egy érdekes történet volt. A jogi tematikájú sorozatok és filmek alapjáraton nem érdekelnek túlzottan, a Remember-t két okból akartam megnézni: egyrészt Yoo Seung Ho miatt, aki a top3 kedvenc színészeim egyike, másrészt meg érdekesnek tűnt ez a memóriával kapcsolatos problematika. Aztán mikor elkezdtem, rájöttem, hogy több általam ismert és kedvelt színész is van itt, úgyhogy emiatt is jól döntöttem. :)

Nagyon nyomasztó volt időnként, de megérte megnézni; spoiler Az az egyik legundorítóbb dolog, ha valaki a nagy hatalmával visszaélve átgázol mindenen és mindenkin, gondolván hogy ő többet ér, mint a többi ember. Hányingerem van az ilyenektől… és itt a főgonoszok pont ebbe a kategóriába estek.
Igen, nyomasztó volt ezt a sorozatot nézni, sokszor felbosszantott, és bizony idegesebb meg frusztráltabb voltam miatta az elmúlt napokban, amíg néztem. (Szegény férjem a megmondhatója.)
És nyomasztó volt azért is, mert ilyen elkeseredett küzdelmet nem mindennap lát az ember – én legalábbis tuti nem, mert általában ha választanom kell a komolyabb-komorabb témájú és a könnyedebb sorozatok között, az utóbbit részesítem előnyben. Jobb szeretem a vidámabb szórakozást, de azért kell időnként ilyen is.

Nagy erőssége szerintem a sorozatnak, hogy a fő karakterek mellett a mellékszereplők – akikből igen sok van – döntő többségének jelleme is részletesen ki van dolgozva. És nincsenek plothole-ok, rendesen meg van írva a sztori, mindennek jelentősége van. Még akkor is, ha valami elsőre logikátlannak vagy hibának tűnik.

A színészi játék nagyon jó, senkivel nem volt gondom.
YSH hozta a szokásosat, szóval amikor sírt, én is sírtam :D meg hasonlók, és továbbra is nagyon kedvelem, sokra tartom a srácot. Jin Woo karaktere leginkább sajnálatot váltott ki belőlem, mármint komolyan, nem elég a sok szarság, amit elszenved, még a betegsége is csak nehezít a helyzetén… habár, ha azt vesszük, spoiler Érdekes kérdések ezek. A lényeg, hogy a szívem szakadt meg ezért a fiúért.
Namgoong Min… na ő is egy borzasztó tehetséges fickó. A karaktere nagyon jó – mármint a színész szempontjából :D, engem inkább csak bosszantott, azt viszont nagyon, de természetesen belátom, hogy fantasztikusan volt megformálva a színész részéről. Ezt a csávót én nagyon, nagyon utáltam. Igen, értem én, hogy a faterjának döntő része volt abban, hogy ilyen elb*szott felnőtt lett a gyerekéből, de az én szememben ez nem menti fel őt a sok gusztustalan bűn meg mocsok alól, amit elkövetett. Persze a papát még jobban utáltam, most komolyan, az ő nevelése, és akkor még van pofája meglepődni meg megsértődni?! Hihetetlen, milyen szülők vannak néha…
Park Min Young is jó, bár az ő karakterében nem sok kihívás volt, és néha úgy éreztem, ő amolyan töltelék szereplő, de ha jobban belegondolok, nem tudok egyetérteni azokkal, akik szerint felesleges és kihagyható lett volna a karaktere. Ha már itt tartunk, elmondanám, hogy igen, van egy pici kis romantika, de azért az a 'romantikus' címke elég erős túlzás. Mondjuk az összes sztorinak meg témának kb. a 2%-a a szerelmi szál, ami amúgy is inkább egy mély barátság és kölcsönös tisztelet a cselekmény nagyrészében, bár kétségtelen, hogy elég jó a kémia YSH és PMY között, a korkülönbség ellenére is (a színészek között 7, a karaktereik között pedig 5 év van a lány javára.) Szóval örülök, hogy nem afféle rózsaszín hangulatban és ilyen irányú elvárásokkal kezdtem el nézni a sorozatot.
Park Sung Woong karaktere, mint sok másik is a sorozatban, szintén összetett, jól felépített, és több másik szereplőhöz hasonlóan, nem mindig lehet tudni, melyik oldalon áll, bár azért elég könnyű ráérezni. Tetszett a busani akcentusa, meg a többi gengszternek is az volt, én szeretem ezt hallgatni, jópofa a hangsúlyozása. :) Tök más, mint a szöuli/standard koreai kiejtés.
A kedvenc mellékszereplőm pedig a fiatal bíró, Kang Seok Kyu (a színész neve Kim Jin Woo), nagyon érdekes karakter volt, ritkán látni ilyen becsületes törvényszéki személyt, különösen K-Dramaland-ben, ugye, szóval üde színfolt volt mindenképpen. (Azonkívül helyes is, de tényleg nem emiatt emeltem ki, komolyan mondom! :D)

A történet tényleg izgalmas és érdekes, a jogi játszmák szintén, az elkeseredett küzdelem pedig odaszögezett a képernyő elé; csak azért osztottam be több napra, mert tényleg elég nyomasztó tud lenni. Általában szeretem az olyan sorozatokat, ahol ilyesmi macska-egér játék van – de még jobban tetszik, amikor mindkét oldal fair módon küzd, nem ilyen alávaló, kisstílű módszerekkel, mint az itteni antagonista meg az apja. No mindegy, ettől függetlenül tényleg izgalmas volt. Nem mondom, hogy tele volt meglepetésekkel, de azért voltak érdekes fordulatok, még ha többé-kevésbé lehetett is számítani rájuk. És a bírósági tárgyalások is jók voltak, sokszor felhúzták az agyamat, de nem baj, így volt jó. A valóság szerintem még jobban kiakasztana.

És akkor így a vége felé beszéljünk egy kicsit… a korrupcióról.
Nyilván nem láttam még minden sorozatot amit a koreaiak gyártottak – és nem is fogom soha, a legtöbb nem is érdekel –, de tapasztalataim alapján a szerelem mellett holtversenyben a korrupció áll az első helyen, mint kedvelt és fő-fő témájuk. Nyilván nem véletlenül. Valószínűleg ez a probléma hasonló mértékben van jelen a mindennapjaikban, mint a szerelem. :'D Persze ezzel nincsenek egyedül a világon, de azért érdekes, hogy az ő műsoraikban milyen sokszor előjön ez a téma, mennyire foglalkoztatja a forgatókönyvírókat (vagy inkább a producereket meg a megrendelőket.) A korrupció egy olyan dolog, ami ellen hiába küzdenek az emberek foggal-körömmel, borzasztó nehéz felszámolni, és teljesen soha nem is lehet kiirtani a bolygóról. Elég megnézni például ezt a sorozatot, hogy lássuk, mennyire összetett és sokrétű ez a probléma, és biztos vagyok benne, hogy az élet még ennél cifrábbakat és szövevényesebbeket is ír… hát nem egyszerű.

Na ez jó hosszú lett, de nem baj, előfordul az ilyesmi. Ha valaki végig elolvasta az irományomat, ezúton is köszönöm neki, igazán megtisztelő! :D

5 hozzászólás
silentscream 

Nem is tudom hol kezdjem… Ez a dorama nagyon jól sikerült. Bár néha picit lassúnak és soknak tűnt ez a 20 rész ennek ellenére mégis jó volt, hogy szépen lassan haladtunk előre. Nem lehetett ráunni a történetre, végig fenntartotta az érdeklődésem ahogy egyre több titokra és múltbéli eseményre derült fény. Amikor már azt hiszed, hogy ennél rosszabb már biztos nem lehet, kizárt, hogy szinte minden embert meg lehessen venni pénzzel, akkor kiderül, hogy mégis így van… Nagyon jól ábrázolta a sorozat, hogy mennyit számít az, hogy van-e hatalmad, illetve „protekciód”. Sajnos ez a való világban is így működik.
Romantikus szál: örültem, hogy nem vitték túlzásba a dolgot, épp elég volt ez a minimális mennyiségű romantika. Talán pont ettől hatott Jin Woo és In Ah kapcsolata különlegesnek.
Sok érdekes karaktert felvonultatott a sorozat. Számomra megnyerő volt Seok Kyu karaktere. Annak ellenére, hogy ő is részt vehetett volna a bűncselekmények elsimításában végig próbált igazságosan ítélkezni. Soo Beomon érezhető volt, hogy annak ellenére, hogy hányszor megalázta Gyu Man és emberszámba se vette mégis bízott benne, hogy majd jobb lesz és maradt még a „barátjában” egy csepp emberség. Yoo Seung Hot eddig is szerettem, mint színészt. A sírás most is nagyon jól ment neki. Nam Gyu Man pedig hivatalosan is toplistás lett nálam a leginkább utált karakterek között. Nam Goong Mintól eddig nem igazán láttam kiemelkedő alakítást, semleges volt számomra. Itt viszont „remekelt”. Nem lehetett nem utálni a karakterét. Undorító volt ahogy az emberekkel bánt, hogy azt hitte azért mert van pénze bármit megtehet. Illetve úgy érzem az elméje sem volt teljesen rendben. Egészen a végsőkig képes volt elhitetni magával, hogy ő valóban nem tett semmi rosszat és nem kell majd megfizetnie a bűneiért.
A végén sikerült elpityerednem, annak ellenére, hogy várható volt, hogy valami hasonló fog történni. :/


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján