Pooreun Badaui Junsul (Pooreun Badaui Junsul) (2016–2017) 42

The Legend Of The Blue Sea / Remember the Blue Sea · 푸른 바다의 전설
60' · dél-koreai · dráma, romantikus, vígjáték, fantasy, sorozat 15
1 évad · 20 rész

Hogyan boldogul egy Joseon-kori sellő napjaink Szöuljában?

A sellő, Shim Chung a modern Koreában találja magát.
Heo Joon Jae egy elbűvölő modorú, ugyanakkor rideg szélhámos, aki kísértetiesen hasonlít Kim Moon-ra, a Joseon-dinasztia idején élt nemesi származású férfira. A jelenben… [tovább]

Képek 27

Szereposztás

Jun Ji HyunShim Chung / Se Hwa
Lee Min HoHeo Joon Jae / Kim Dam Ryung
Lee Hee JoonJo Nam Doo / Park Moo
Shin Won HoTae Oh
Shin Hye SunCha Shi Ah
Moon So RiAhn Jin Joo
Lee Ji HoonHeo Chi Hyun
Park Hae SooHong Dong Pyo / Kim Hyun
Hwang Shin HyeKang Seo Hee / Kang Ji Yeon
Na Young HeeMo Yoo Ran

További szereplők

Kedvencelte 19

Várólistára tette 56


Kiemelt értékelések

Theana 

Hát ez irtó cuki volt! Nagyon szenvedélyes egy pár volt Joon Jae és Cheong, jól néztek ki együtt, a kémia is teljesen átjött. Ji Hyuntól nagyon régen láttam egy alienes sorozat néhány részét, onnan megvolt, de nem tudtam, hogy ennyire jó színésznő, engem itt nagyon lenyűgözött. Lee Min Ho-val és az Heirs playboyával kicsit küzdöttem az elején, nekem egyáltalán nem jött át a szerepe, de a végére sikerült elfeledtettnie velem. Nagyon tetszett ez a párhuzamos történetvezetés, mintha két külön drámát néztem volna egy sorozatban, mellette a krimi szál is érdekesebbé tette; egyáltalán nem volt sok, pedig több mindent belesűrítettek. Kifejezetten tetszik a cím is, jól illik az egész történethez, mindkettő igazából. Jaj, meg a filmes utalások!!! Imádtam őket. Az ost is szokás szerint csodaszép. Imádtam Shim Cheong ruhatárát, hihetetlen, hogy minden jól áll neki, nemcsak tehetséges, de gyönyörű nő is. Nem tudok semmi negatívat mondani a sorozatról, rengeteget lehet rajta nevetni, nagyon jól illusztrálták, ahogy Shim Cheong rádöbben dolgokra, rákérdez mindenre és próbál beilleszkedni, emellett sok benne a romantikus rész, ami baromi szenvedélyes szövegileg, a viselkedésükben, mindenhogyan. Örültem, hogy tényleg hagytak időt arra, hogy kibontsák a kapcsolatot és nem csak hopp, összejöttünk, je jelenetsor volt. Long story short, minden benne van, ami miatt szeretni lehet egy dorámát.

Egyetlen egy dolgot hiányoltam, spoiler. De gondolom, a földi életére koncentráltak, azért nem került jobban a „középpontba”. Ettől függetlenül annyi zseniális rész van benne, hogy tuti lesz belőle újranézés előbb-utóbb.

Shad 

Noh nézzük a film leírásának kevés köze van a történethez:) szóval megpróbálom összefoglalni röviden:P
Egyszer volt hol nem volt , volt egyszer egy sellő a Joseon kori Koreában, aki gyermekként megmentett egy ember fiút. Együtt nőttek fel, majd egymásba szerettek, de elátkozott szerelem volt ez, ami nem teljesülhetett (miért és hogyan a sorozat során kiderül). Szerelmük viszont túléli az időt és újjá születnek a mai időben. Sorsuk, hogy újra egymásra találjanak és csak rajtuk múlik, hogy a múlt megismétli-e önmagát vagy sikerül változtatni a kegyetlen végen.
A dráma első fele humorral teli, ahogy a sellőnk próbálja megtanulni a nyelvet, a viselkedési normákat és persze Joon Jae szélhámosságai is megérnek egy misét:) Aztán a második fele a sorozatnak, már inkább a drámai részekre fókuszál, mind a múlt, mind a jelen problémái. A gyötrődés, hogy vajon tényleg minden megvan-e írva vagy van remény…
Nekem nagyon tetszett ez a kis szösszenet:) A sellők nagyon szépen voltak megkreálva, bár a tengeri részeknél sokszor látszott a bluebox, de a sellők uszonya kárpótolt:) Lee Min Ho hozza a formáját, de igazán megszerettem Jun Ji Hyun játékát is:) Annyira aranyosan adta néha a tudatlant, amikor pedig spoiler Persze könnyből sem volt hiány, volt nem egy megrázó rész is, de annyit azért elárulok Happy End lett hála az égnek!:)

7 hozzászólás
mandu 

Beleszerettem a történetet, a szereplőbe és úgy az egészbe. Érdekes módon pont a fantasy részt nem sikerült megkedvelnem, pedig az akart a középpontban állni. A történelmi jelenetekért odáig voltam, ahogyan a krimisekért is. Nem találtam túl soknak, és tökéletes összhangban állt a többivel.
Kicsit ugyan soknak érzem ezt a 20 részt, 16 is elég lett volna. Amin meglepődtem, hogy így végigdaráltam. Most is fél nyolc múlt, de én ezt a sz*rt írom ahelyett, hogy aludnék – mondjuk álmos az nem vagyok. :D A másik meg a smaci! Hát azon elképesztően fel vagyok háborodva. Lee Min Ho! Hogy a fenébe képzelte, hogy bedugja a nyelvét Jun Ji Hyun szájába? Ráadásul bizonyítékom is van róla… >< Szörnyű fangirl momentum volt és mély sebet ejtett a pici lelkecskémen.
A sztoriról annyit, hogy érdekes, sírós, visítva röhögős, ugyanakkor elgondolkodtató. A beszólások 90%-a on point – erre érzékeny vagyok, csak azért említem meg.
„De Laura, ha ennyire imádtad, akkor miért csak nyolc csillagot adtál rá?” Remek kérdés, rögtön meg is válaszolom!
1. Az a francia csók tényleg rendkívüli módon kiborított. (xD)
2. Hiányzott a végén, hogy bemutassák mi lett a többi szereplővel.
3. Olyan, mintha nem lenne igazán befejezve. Mi az, hogy Sim Chung spoiler, de nem láttuk a spoiler? :O Jó, ezek apróságok, de vagyok ilyen kis kötekedős p*cs, hogy érdekeljen. >< Plusz az előbbi nyilván még jobban összetörte volna az amúgy is darabokban heverő szívemet.
„És Laura… Kiknek ajánlod?” Még egy nagyszerű kérdés! Minden @NaNa_88-nak :)
http://quotesblog.net/wp-content/uploads/2015/03/jn6pa.gif

6 hozzászólás
Kedves_Könyvek

Honnan szerzik ezeket a bitang helyes koreai színészeket? Én is akarok egyet :D

1 hozzászólás
barbikaunatkozik 

Egészen jó sorozat volt. Viszont egy valamit nem tudtam megbocsátani neki, az pedig az utolsó rész. Felesleges időhúzás volt, csak azért, hogy kitöltsék az ígért műsoridőt, mivel ezt a 19. részbe is bele lehetett volna sűríteni.
A főszereplőkkel a végére egészen megbékéltem. Hableányunk, Sim Chung, egy igazi naiva, bár ez a származásából fakad. Kedves jeleneteinek szerencsére viszont nem lett idegesítő. Ám a színésznővel, Gianna Jun-nal továbbra is hadi lábon állok (a Blood: Az utolsó vámpír óta, hogy pontos legyek). Nem mondom, hogy nem tud színészkedni, de csakis ugyan azokat játszva. A sellőlány örök szerelmeként funkcionáló Heo Joon-Jae már érdekesebb volt. Hiszen a családi helyzete sem mindennapi, amellett a foglalkozását tekintve se kerek körülötte minden. Az eleinte kedvesnek tűnő férfi a Spanyol incidenst követően azonban már csak nyomokban tartalmazta azt a lazaságot, mint előtte. Ezzel sokkal jobban hasonlított a múltbéli énjére, az elszánt és vak-szerelmes előjáróra. Szóval teljesen olyan már a sorozat legeleje óta, mintha két külön szereplőről lenne. Bár erre kapunk egy össze-vissza választ.
A mellékszereplők közül ismét a gonosz karakterek voltak a legérdekesebbek. Rájuk hatványozottan igaz a mondás: „Nem minden arany, ami fénylik”. De a pozitÍv oldal szereplői is egészen szórakoztatóak. Kezdve a főhős bűntársaival…bocs, lakótársaival, a zakkant menyasszony-jelölttel, az aranyos és kora ellenére bölcs kislánnyal, a bűntudattól szenvedő anyukával egészen a nyomozókig.
Az atmoszféra egészen egyedi, főleg az első részekben. A végére nagyon átáll a széria a krimi részre. Ez nem baj, csak furcsa az éles váltás. Viszont a zenei aláfestés nagyon szép lett. Ezen a téren kifogástalanul teljesít. A látványvilág is szép, és egyáltalán nem giccses. A legszebben fényképezett részek egyértelműen a múltban játszódó részek voltak.
Ha van, ami még zavarba ejtő volt, az a történetvezetés. Érdekes megoldást találtak arra, hogyan függjön össze a két idősík, de voltak helyek, ahol már túlhasználták az álom jeleneteket. Ebből adódóan nem egy logikai baki érhető tetten. És a reinkarnáció kérdésére is csupán egy tessék-lássék választ kapunk.
Ezek ellenére egy próbát mindenképpen megér. Már csak a múltban játszódó szál miatt is, amiből kár, hogy nem kaptunk többet. Vannak benne vicces jelenetek, dráma, krimi, romantika, remek látványvilág, gyönyörű zenei betétek. Az pedig, hogy egy sellő mindennapjait követhetjük nyomon, önmagában érdekessé teszi. Viszont a végét túl kell élni. Akik egy kellemes kikapcsolódásra vágynak, azoknak ajánlott.

Lucy20 

Barátnőm ajánlására tettem várólistára, majd kezdtem el és egyáltalán nem bántam meg.
Első perctől kezdve magával ragadott a történetvezetése, tetszett, hogy megismerhettük a múltat, mely tényleg mint külön sztori lett volna. Imádtam Joon Jae és Cheong párosát, a kémia teljesen átjött nekem is, a csókjeleneteknél meg főleg. Volt ahol nevettem velük, volt ahol sírtam, volt dráma, volt romantika, volt ahol csapkodtam a kanapét, hogy ez már megint micsoda. Szép lassan bontakozott ki a szerelmük, vagyis inkább Joon Jae részéről, de annyira aranyosak, édesek voltak, hogy olvadoztam mikor néztem. Imádtam Cheong ruháit, különösen a kezeslábast a kergetőzős résznél. Szeretnék én is olyan alakot mint neki van. :) Lee Min Ho első pillanattól kezdve megfogott és azt hiszem többé nem is ereszt. Tetszett még Noona és Tae Oh párosa, hogy egy félreértésből a végére mi lesz. :D A történet lezárása megmelengette romantikus lelkemet, mindenki megkapta azt, amit érdemelt. A zenékből LYn: Love Story-ját emelném ki, annyira szép. Úgy érzem, hogy nem volt fogom először és utoljára megnézni. :D

Khaos

Vegyes érzéseim vannak ezzel a sorozattal kapcsolatban. Az első kb 10 rész egyáltalán nem tetszett, nem is akartam folytatni, de egy barátom mondta, hogy a második fele teljesen más lesz hangulatban és történetben is. Örülök, hogy folytattam, mert a sorozat második fele tényleg egész izgalmas volt, tetszett. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem a múltban játszódó jelenetek kicsit jobban tetszettek, mint a jelen történései…
Viszonyítási alapom nincs, de szerintem a színészek is jól alakítottak.
Az OST-k nem tetszettek.

ParkYeonSeul 

Az első rész nem tetszett, nem is akartam folytatni, viszont meggyőztek, hogy folytassam. Amit nem is bántam csak úgy kb. az utolsó 2 résznél mert akkor már nagyon sok volt a dráma. És az utolsót mert nem akartam, hogy vége legyen. Amennyire nem tetszett az eleje, annyira imádtam a végét.
Csak úgy mellékesen.:spoiler

Dianka 

Az első benyomásom a sorozatról hogy úristen ez meg mi, biztos meg akarom ezt nézni ?! és mikor már a második képkockán feltűnt Sung Dong-Il ott estem kétségbe (anyum egyből feladta ő ezt nem nézi) rettentően nem csípem a fazont a The Fugitive: Plan B sorozatból máig kísért a traumatikus élmény. A másik dolog hogy (nem bántásból de) szerintem Jun Ji Hyun túlkoros a szerephez, az első pár részben, míg a tudatlan sellőt játszotta az emberek között rettentően idegesített, ráadásul a történelmi doramák is nagyon távol állnak tőlem. Szóval az első sokkokon nagyon nehezen túllépve, amihez Lee Min Ho sokat segített, nem adtam fel és így utólag nagyon örülök neki.
A történet a 10. rész után tényleg felpörög, jön az „ármány és szenvedély meg a szenvedés”. A végére nagyon megtetszett a történelmi szál és még kedvet is kaptam hozzá. Nem változott viszont a véleményem hogy Jun Ji Hyun öreg Sim Chung szerepére, amúgy nagyon jó színésznő, de a komolyabb szerepek állnak neki jól, itt néha olyan tramplinak tűnt és a rongyok, amiket ráadtak hát borzalom… (Az utolsó pár részhez anyum is betársult, de neki nagyon nem feküdt „a tükörponty” azaz a sellő téma.)
A befejező részen viszont nagyon felhúztam magam , annyira felesleges volt a „törlés” és aztán a vissza mindent dolog. Így utólag nem bántam meg hogy megnéztem a sorozatot, mert összességében a történet jó volt.

오르쉬

Végre. Végre megnéztem. A végétől az elejéig. Az elejétől a közepéig. A végétől a közepéig. Kicsit kaotikusra sikeredett így a vége felé a nézésem, mert már türelmetlen voltam, hogy most akkor mi van és mi lesz Velük. A kezdő pár parodikus rész után végig valamilyen baljós érzésem volt a sorozattal kapcsolatban: mikor történik valami végzetes. Lee Min Ho-nak marha jól áll ez a szélhámos stílus, nagyon bejött: pasztellszínű rózsaszínű gyapjúkabát! (anyám, hány férfin állna jól, de rajta jól áll… brutális). A sorozat végére ez az énje átment némi tömény nyálba, de ettől függetlenül nagyon tetszett. A sorozat is. :) Elfogult vagyok, na. 죄송합니다.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

NaNa_88 

Mo Yoo Ran: – Asszonyom, Ji Young nagynénje elég betegnek tűnik.
Ahn Jin Joo: – Igazán?
Mo Yoo Ran: – Igen. Nem a normális önmaga.
Ahn Jin Joo: – Sosem volt normális.

(14.rész)

2 hozzászólás
Baly 

Ha reggeltől estig pénz keresünk, akkor mikor vagyunk boldogok?

Baly 

Joon Jae: A legkönnyebb dolog egy ember számára, hogy csalódást okozzon valakinek. Még ha kedvelsz is valakit külsőleg, gyorsan csalódni fogsz. Nincs az a szerelem, ami túllép a csalódáson. Szóval szeretni valakit a legnehezebb a világon!


Népszerű triviák

IviKawaii

Egy klasszikus Joseon-legenda ihlette Korea első nem hivatalos történelmi mesegyűjteményéből, egy sellőt elfogó és szabadon engedő halászról.

[en.wikipedia.org]

Kapcsolódó filmek: Pooreun Badaui Junsul (2016–2017)

Pooreun Badaui Junsul (2016–2017)


Hasonló filmek címkék alapján