Seo Yoo-gyeongból a La Sfera koreai-olasz étterem konyhalányából 3 év után végre szakács lehet. A lány minden vágya, hogy híres séf váljon belőle. Egy nap egy véletlen folytán megismerkedik egy férfival, akiről Yoo-gyeong azt hiszi, hogy ő az utódja, az új konyhai kisegítő. Később kiderül, hogy… [tovább]
Kedvencelte 12
Várólistára tette 30
Kiemelt értékelések
Két napja befejeztem és még mindig nem tudom mit írjak. Bizonyos része tetszett, bizonyos dolgokat nem tudtam hova tenni. Egy biztos, bárki kezdi is el mindig csak kaja után tegye, különben úgy jártok, mint én. Este 11-kor korogni kezd a gyomrotok és csöpögni a nyálatok. Amúgy kevés sorozatok egyike, amiben 0 azaz tényleg nulla dráma volt. Rengeteg feldobott labda volt, ami fenn is maradt. Minden olyan gyönyörűen oldódott meg, hogy öröm volt nézni. Persze volt némi logikai gigszer, néha a lányzónknak is elég agyament észjárása volt, mégis egyszerűen ez a kettő együtt tüneményes volt. Ahogy kiejtette a száján a „Yes Chef”-t megzabáltam, Lee Sun Kyun meg hát… elég ha levegőt vesz már azt is imádja a fülem, hát még ha beszél:) Teljesen megdöbbentem, mikor rájöttem Choi Jin Hyuk is szerepel a filmben, igazából a séfeket csíptem is meg nem is. Egyik oldalról nagyon szerethetőek voltak, másik oldalról az összes fafejű önző disznó.
Kinek? Alapvetően aki szereti a jó és guszta kajákat, a 0 drámát, szerethető főpárt, könnyed vígjátékot és nem utolsó sorban Sun Kyun és Jin Hyuk Hangját:D
Az alapötlet az izgalmas, főleg a rengeteg ínycsiklandozó kaja miatt, hátha még meg is lehetne kóstolni őket… de a kivitelezéssel már vannak gondjaim. Van egy csomó feldobott labda, ami vagy nincs leütve spoiler, vagy szarul spoiler. Aztán ott van ez a spoiler, vagy, hogy a kiscsaj minden szó nélkül spoiler, arról nem is beszélve, hogy időnként egy sipítozó idiótát csináltak belőle (puff két pofont neki), és csak úgy ukkmukkfukk kikupálódik a végére, pedig az elején milyen bénán öltözködött… szóval következetlenségek…
Kaktuszt bírtam, spoiler.
Kellemes nosztalgia „újranézni” ezt a sorozatot (valamikor a Magyar Televízió adta, azt hiszem), bár semmi újat nem mutat a romantikus műfajban.
Bepillantást nyerhetünk az éttermek működésébe, bár csak nagyon alapszinten, inkább az ételpornó a hangsúlyos.
Sajnos a sorozat a felénél eléggé ellaposodik, kissé unalmassá válik. A három menesztett lány és az étteremvezető történetszála annyira idegesített, hogy azt elmondani nem lehet. Rengetegszer vannak feleslegesen a képernyőn, állandóan kavarnak és ripacskodnak.
A színészekre nem tudok panaszkodni, a szinkronra már inkább. Gong Hyo Jinnek olyan irritáló hangot találtak, hogy egy idő után szabályosan idegesített a nyivákolása. Illetve előkerülnek a szokásos szinkronbetegségek is.
Nem nagy megfejtés a sorozat, és igazából ez a legnagyobb baja. Ha nem ülsz le egyben végignézni, könnyen elvesztheted a motivációdat és voltak olyan pillanatok, hogy komolyan elgondolkodtam, mi is történt 2-3 résszel korábban, mert teljesen kiestem a történetből.
Az Every Single Day – Lucky Day viszont beleégett az agyamba.
Két rész után félbehagytam, mert nem tetszett. Az esélyt megkapta.
–
Újrakezdtem, de három rész után kaszálom. Ez a folyamatos kiabálás, cseszegetés felidegesít, inkább hagyom a csudába. Nem tudom, ki élvezi ezt…
Hogy őszinte legyek én szeretem Gong Hyo Jin színésznőt. Miatta néztem meg a Pasta-t is. De a színészek igazán az egyetlenek, akiket lehet itt értékelni… A történet nem egy nagy megfejtés, ahogy a food porn is előbb utóbb már nem igazán lesz érdekfeszítő….
Máig nem értem, hogy miért pont ezt kellett játszania a tv-nek.
Bővebben a blogomon: https://azsiaisorozatoktsz.wordpress.com/2013/04/24/pasta-파스타/