Geunyang Saranghaneun Sai (2017–2018) 13

Just Between Lovers / Rain or Shine / Just Lovers / Just in Love · 그냥 사랑하는 사이
75' · dél-koreai · dráma, romantikus, sorozat
1 évad · 16 rész

Lee Gang Doo minden álma az volt, hogy híres foci játékos legyen, de egy baleset végett vetett ennek. Ebben a balesetben édesapja életét vesztette, az ő lába pedig eltört és ezzel véget vetett álmainak. 3 évet töltött rehabilitáción, de visszatérve a való életbe nem találja a helyét, nincs… [tovább]

Képek 32

Szereposztás

Lee Joon HoLee Gang Doo
Won Jin AhHa Moon Soo
Lee Ki WooSeo Joo Won
Kang Han NaJung Yoo Jin
Kim Hye JunLee Jae Young
Yoon Se AhMa Ri
Kim Gang HyunSang Man
Na Moon HeeGyógyszerárus / Nagymama
Yun Yoo SunYoon Ok
Ahn Nae SangHa Dong Chul

További szereplők

Hirdetés
Geunyang Saranghaneun Sai (2017–2018)
Rendező
Forgatókönyvíró
Zeneszerző

Gyártó
JTBC

Kedvencelte 11

Várólistára tette 34


Kiemelt értékelések

Theana

What words are needed?
Erős hangulatú sorozat, nagyon jó karakterekkel, remek színészekkel, bölcs gondolatokkal, haláli jelenetekkel, körömrágós-izgulós részekkel és egy keserédes, végtelenül érzelmes soundtrackkel. A karakterekben nagyon szerettem az őszinteségüket, ahogy megbeszélték a nehézségeket, nem tolták be a szőnyeg alá. Nagyon nagyon nagyon megszerettem. Az utóbbi napokban, mintha együtt éltem volna a sorozattal. Amikor ettek, én is csináltam levest, amikor összevesztek a karakterek, én is szomorú voltam, amikor pedig boldogok voltak, rám is átragadt a vidámság és csak nevettem. A készítők igazán büszkék lehetnek magukra, nagyon jó munkát végeztek.

Shad 

Képtelen vagyok elfogulatlanul írni erről a sorozatról. Az amit mindenképp kiemelnék az a zene, egyszerűen mesterien vannak használva a dalok. Úgy játszanak az ember érzelmeivel, mintha kottából játszanának rajtad…Az érzelmek teljes skáláját végigjárjuk, az összes dal keserédes, ahogy az egész sorozat is. Másik erőssége a sorozatnak a karakterei, az összes. Még a „gonosz” is abszolút emberi és szerethetővé válik részről-részre. Az hogy alul a legszegényebb rétegekben is kincset érő emberek rejlenek, hogy sokszor a kinézet alapján ítélkezel, pedig a dolgok mögé kell nézni. Az „öcsit” egyszerűen imádtam:) olyan kis bugyuta volt, mégis mindig olyan okos dolgokat mondott:) Az hogy két érzelmileg sérült ember képes együtt felállni és kimászni a gödörből lépésről lépésre…és hogy nem is tagadják, hogy szeretik egymást. Végig egyenesen viselkednek egymással és a környezetükkel. Azért az utolsó három rész kicsinálta az idegeimet rendesen:((A párok is érdekesek :) a legjobb barátnő karakterét imádtam… egyszerűen irigylésre méltó az ilyen barátság:) és cukker volt az asszisztensével ♥ Joo Won és Yoo Jin se veled se nélküled kapcsolata inkább a fájdalomról szólt és a röhej a főpárunk után a legjobban a Dirinek és a MAdamnak szurkoltam><
Kinek? készüljünk az érzelmi hullámvasútra, romantika van bőven, ahogy fájdalomból is kijut rendesen. Mégis valahol zseniálisan tartják a balance-t .Amikor már úgy érzed nem bírsz több szomorúságot mindig jön a napsütés és persze mikor lebegsz a fellegekben mindig jön valami ami visszaránt. Kdramasoknak egyszer kötelező darab:) Nem hasonlítom a Goblinhoz, mert két teljesen más kategória, mégis… erre a sorozatra emlékezni fogok még sokáig:)

6 hozzászólás
Charityy 

Valamiért elég nehézkesen indult a kapcsolatom a sorozattal, nem igazán kötött le, de egyre inkább megkedveltem mind a szereplőket, mind a történetet. Tökéletesen mutatja be a gyász feldolgozásának folyamatát.

krlany 

Már a 3. résznél beleszerettem… Mély érzésű sorozat. Nem is belehalni nehéz egy tragédiába, hanem túlélni azt, és aztán „normálisan” élni tovább az életed… és a gyerekeknek épp olyan nehéz, mint a felnőtteknek. A feldolgozás lassú és nehézségekkel teli folyamata mindenkit megvisel, és csak egymás sebeit gyógyítgatva, szeretettel, őszintén szembenézve a szőnyeg alá besepert problémákkal sikerülhet csak…
Gyönyörűen dolgozza fel a gyászt, a veszteségeket, miközben megmutatja, hogyan kell emlékezve, ám fájdalom nélkül továbblépni, és hogy még boldogság is születhet a romok alól. Őszinte, szelíd, megértő, reménytadó és tapintatos sorozat, rengeteg érzelemmel és csodaszép zenével. https://www.youtube.com/watch… és főszereplőnk még a soundtrack egyik kedvenc dalát is felénekelte…
A két főszereplő (de amúgy az összes) hihetetlenül jól és kifejezőn adja vissza a játékával, az arcrezdüléseikkel, a szempillantásukkal a mondanivalót. Nagyon jól sikerült beilleszteni a történetbe a fogyatékkal élők szálait, mind a szellemi, mind a mozgássérült vonalat, rájuk is felhívva figyelmet, úgy, hogy közben nem is róluk szólt, és mégis… toleranciára, elfogadásra, elengedésre és rengeteg szeretetre tanított, de nemcsak velük kapcsolatba, hanem másokkal és legfőképpen önmagaddal kapcsolatban.
A romantikus szál csak hab a tortán… bár azt is nagyon szerettem. Az őszinteségüket, a kimondott szavaikat, az egymás építgetését, tisztán, szépen, játszmák nélkül.
Abszolúte kedvenc, és az év legjobb sorozata.

7 hozzászólás
Dreamborder

Legszívesebben már az első rész után kedvencnek jelöltem volna. Teljesen magával ragadt a történet. Igazi profi munka volt ez a sorozat. Nagyszerű történettel, kitűnő színészi játékkal, na és a zenéje…
Imádtam, hogy részről részre többet tudhattunk arról, mi is történt igazából 10 évvel ezelőtt.
Ha valaki vígjátékra számít, az rossz helyen kapisgál. A hangulat végig megmarad szomorkásnak, de pont akkor jön egy-egy szép vagy vidám jelenet, amikor szükség van rá. Na és a vége. Oda azért kell a zsepi. Személy szerint végigsírtam az utolsó 20 percet. De megérte. Abszolút megérte és ment is a kedvencek közé. :) Következő lépés, hogy listára teszem Lee Joon Ho többi filmjét. Hihetetlenül jól játszott!

Gwener 

Ez a 10 csillag igazából 9,5 = az utolsó másfél részben az egekig csap a melodráma, és azt én nagyon-de-nagyon nem bírom (untat és idegesít). Viszont a sorozat egésze nagyon-nagyon tetszett, minden és mindenki a helyén volt, még azt az idióta Jung Yoo Taek-et is majdnem megszerettem a végére spoiler

„Nem biztos, hogy annak fáj jobban, aki hangosabban ordít.” (EP04)

4 hozzászólás

Népszerű idézetek

Charityy 

Csak akkor tapasztalhatod meg milyen érzés könnyűnek lenni, ha húzott már le súly.

Shad 

Gang Doo: Granny one said , „Living is a repetition of regrets and failures.”. I sarcastically asked, „Then what's the point of living?”. Gran spoke again saying, „it's to make even better regrets and mistakes. So don't be a scaredy-cat.”
(ep.10)

krlany 

Moon Soo: – Attól vagyok szép, hogy te nézel engem.

(1. évad, 16. rész)

Shad 

Hey, how would you know if that person feels at ease? It doesn't mean someone is in a bigger pain just because he cries louder.
(ep.4)

whenitrains

Lee Gang Doo: it's okay to throw a fit every once in awhile
Lee Gang Doo: it's too exhausting to live kindly all the time

Shad 

♪♪ Living my life away from you, being your light … far from you…♪♪


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján