Ifjúságom története (2020–2020) 84% 40★

Nem tudom, kijelenteni, hogy 2020 legjobbja, mert látom, hogy mik nem tetszhetnek másnak és mi miatt tarthatja majd unalmasnak vagy semmilyennek, de nekem az egyik legjobb sorozat volt.

Nem is tudom, mivel kezdjem. Először is, a főszereplő párosunk már elég egyedi, mert mindketten borzasztóan őszinték és tisztaszívűek, nincsen semmilyen hátsó szándékuk, valamint a céljaikat egyedül és fair-playt játszva szeretnék elérni, ebből pedig nem engednek. Semmilyen áron. És ez végig nagyon erősen megjelenik a karakterekben. Hihetetlenül tisztességes emberek és noha nem bírják, ha igazságtalanul bánnak velük, de mindig igyekeznek feldolgozni és továbblépni, vagy saját magukban vagy jelezve ezt az adott fél felé. Nem mellesleg, nemcsak a belső jellemük ennyire csodálatos, hanem a külső megjelenésük is. Még a melegítő+szoknya/macinadrág kombó is jól áll nekik (nem véletlenül modellkednek a színészek). Nagyon ízlésesen divatosak a ruhák, az outfitek, amiket rájuk adott a stylist, nem a mai minden-kilóg módon.

Másodszor, nagyon érdekes a folyamatos kontraszt, amit egyén-egyén, család-család, párkapcsolat-párkapcsolat, társadalmi helyzetek, híresség-híresség, menedzser-menedzser között ábrázol. Először azt gondoltam, hogy erkölcsi mondanivalója van, és a cél nem szentesíti az eszközt, vagy valami hasonló, de a vége felé rájöttem, hogy ez talán valamelyikre vonatkozik, viszont valamelyikre egyáltalán nem. Mert függetlenül attól, hogy egy szülő milyen gazdag és nagyképű, a gyermekét ugyanúgy szeretheti, mint egy olyan szülő, aki szegény és alázatos.
Az egyén-egyén: Hye Jun és Hae Hyo nagyon különböző jellem, mégis jó volt látni, hogy a barátságuk ennyire erős maradt. De ennek érdekében nehéz lelki folyamatokon mentek keresztül, mint irigység és féltékenység. És az külön tetszett, hogy a nagy pompa és fellegvár, amit elértek vagy megadatott nekik, ennek ellenére ki tudtak menni melegítőbe a játszótérre, hogy hintázzanak és beszélgessenek, mert ez egy régi szokásuk volt.
A család-család: néha nagyon komikus volt ez az összehasonlítás, de egészen zseniálisak lettek a jelenetek, amik ezt érzékeltették. Hye Jun családja imádnivaló, a végére szerintem nincs ember, aki ne kedvelné meg őket, de amíg kifejeződnek az érzések és eljutnak idáig, addig jó hosszú út vezet.
Párkapcsolat: itt igazából csak egyet emelnék ki, mert amilyen rendkívüliek a tagjai, annyira rendkívüli és imádnivaló a párosuk. Visszavittek egy vigyorgó 12 éves szintjére, de nem zavart, mert emellett nagyon érett kapcsolatuk is volt. Minden volt itt, egy kapcsolat szinte összes szintje, pontja, mije.
Híresség-híresség: ez egyértelműen spoiler, utóbbi rettenetesen buta, de én végig sajnáltam, hogy egy ilyen menedzsernél kötött ki, azonban talán zsák meg a foltját?…
A drága menedzserünk a másik nagy kedvencem ebben a sorozatban, Min Jae imádnivaló és a lehető legjobb menedzser, akit el lehet képzelni. Nagyon sok vicces pillanata van, Hye Junnal egy epic páros. És igen, jjajangmyeon!!

Harmadszor, nincs itt semmiféle nagy izgalom vagy cselekménycsavar, talán a 13. epizód végén van egy nagyobb „nanemár” rész, de addig semmi. Talán emiatt sokaknak nem is fog tetszeni. Nekem mégis nagyon tetszett és engem az első résztől kezdve egyre jobban csak szívott magába, egyrészt a hangulata miatt, mert nagyon életszagú, főleg a karakterek és a színészek miatt, másrészt a történettel nagyon tudtam azonosulni, annak ellenére, hogy nem színészkedem, modellkedem vagy dolgozom szépségápolási területen. De ezek helyére bármilyen másik nagy álmot be lehet helyettesíteni. És már is reálisak azok a küszködések és fájdalmak, a kudarcok és árulások, amelyeken végigmennek ezek a szereplők.

Nem utolsó sorban pedig, Park So Dam és Park Bo Gum igazán fantasztikus. A show amúgy is egy Park Bo Gum-exkluzív, ha lehet ilyet mondani, mert rengeteg arcát megmutatja, nagyon sokféle érzést kell átadnia és arckifejezést magára öltenie. (Érdekes, hogy pont ebben az időszakban kapta meg ezt a szerepet…) Korunk egyik legsokoldalúbb színésze, pedig csak álltában valószínűleg nem nézné ki belőle az ember. Park So Dam pedig a legjobb színésznő, akivel csak castingolhatták volna, mert elbűvölő és roppant kedves, egy igazi báj. Én például egyszer sem tudtam megkérdőjelezni, hogy megjátszák-e magukat. spoiler

Ami azt hiszem, még a színészeknél is jobban tetszett, bár ugye az ő interpretálásukban, az az, amit Hye Jun is hitt és vallott. Hogy az igazság felülkerekedik majd. És a tisztességesség is célba ér, csak várni kell. Talán túl optimista ez a látásmód és nyálasan hangzik, de szerintem nagy szükség van rá, mert mi a jó abban, hogy mindenkin eltaposva akarunk eljutni az álmunk felé? Túl gyorsan akarunk mindent.
Nagyon örülök, hogy megírták Hye Jun karakerét. Nem akarok spekulálni, de van egy érzésem, hogy Park Bo Gum is hasonló jellem. :)

Igen, az ötödik rész körül már ment is a kedvencelés és a 10 csillag, azonban van egy nagy hibája, amit a cselekményalakulással „takart el”, végül is elnézhető, de másrészről nem, mert már hihetetlenül elhasznált elem. spoiler Ezért sem tudtam felkapni rajta a vizet, mert értettem, hogy miért írták bele, viszont nem tetszett, hogy ekkora klisét kapott.

Szerettem. :)
Az első részek nagyon etették magukat, de sajnos a 14. résznél besokalltam kissé. Ha kevesebb lett volna az ármánykodás (még ha valójában ez így is van :/), illetve nem válik picit vontatottá a sori, talán még 10 csillagot is adok rá. Mindenesetre szerettem és értékeltem az egésznek az őszinteségét, realitását.
Még a végével is totál ki vagyok békülve. A karakterek nem tökéletesek, hanem inkább emberiek, kisebb-nagyobb problémákkal és félelmekkel. Számomra ez frissítően hatott, mégha szívem szerint sok esetben én máshogy is cselekedtem volna.
Sok mindent lehetne írni erről a drámáról…
Az már biztos, hogy eddig sem irigyeltem a hírességek életét, sosem cserélnék velük, és ez a gondolat most rendesen megerősödött bennem. Remélem azért tényleg megéri nekik ez a rengeteg munka es szenvedés. :)

Egy kicsit azért írnom kell a karakterekről.
Sa Hye Joon nem kispályás. Olyan nekem, mint egy naaagy, öreg tölgyfa. Megingathatatlan. Annyira emberséges, egyenes. <3 Imádom. Sokkal több hasonlóság van közte és az apja között, mint bármelyikük gondolná. :)
Jung Ha karaktere…hmmm… nem mondom, hogy gond volt vele, de nem is tudtam 100%-ig közel engedni magamhoz. Valószínűleg azért, mert ő sem akart senkit ennyire beengedni a védvonalai mögé. Szerintem neki még ott van a feladat, hogy a traumáit megdolgozza magában. :)
Hae Hyo szuper barát, ember, pasi! Na, vele átéljük a gyermeki naivitás elvesztését és annak fájdalmát. Nagyon szerettem a hűsége miatt, egyszer sem nyert az egója. Sajnáltam őt is nagyon, egyrészt az anyja, másrészt Jung Ha miatt, aki sokszor, hát, konkrétan bunkó volt a sráccal.
A három barát közös jeleneteit imádtam. :)) Iszonyat erős a kötelék köztük és végig megmaradnak önmaguknak ők is és a kapcsolatuk is.
A mellékszereplők sokat adtak a sztorihoz, bár nem mindig pozitív értelemben. :P A srác családját nagyon nem kedveltem az elején. Szerencsére ők is sokat változnak a javukra.
Nagypapi :) <3
Tae Su grrrrr. Undorító egy fazon volt. Fú, de jól játszott a színész, mert sokszor legszívesebben egy kanál vízben fojtogattam volna. :D
Min Jae karakterét pedig jó sok menedzsernek megmutogatnám, példát lehetne venni róla. Mégha követett is el hibákat, mindig a fiú érdekeit tartotta szem előtt.

Szóval én azt mondom, hogy mindenképp érdemes adni egy esélyt a sorozatnak. Akit pedig érdekel a szórakoztatóipar, annak kötelező. :)

Én ezt a sorozatot úgy kezdtem el, hogy nem tudtam miről szól. :'D Se egy előzetest, se egy leírást nem olvastam róla, csak valahogy úgy belekezdtem :DD
És sok dolgot adott:
– Megismertem Park Bo Gum-t. És meg fogom nézni, ha nem is az összes, de úgy 90%-át a diszkográfiájában szereplő bárminek :'DDD
– Megismertem Park So Dam-t. Lásd feljebb, ugyanaz. :'D
– És atya ég, de jó volt ez a dráma *-* Konkrétan nulla elvárásom volt vele szemben, de ha lettek is volna, túlszárnyalta mindet. :D Minden főszereplőt bírtam.
Ah, egyszerűen csak jó volt, itt be is rekesztem. :DD

Nem értem az alacsony értékeléseket ennél a sorozatnál. Sokkal életszerűbb, mint a koreai doramak nagy része, emiatt sokkal jobban lehet vele azonosulni. A két főszereplő meg nagyon jól játszik :)

Addig a pár napig amíg megállás nélkül néztem én is Sa Hye Joon egyik családtagjának éreztem magam. :D
A max csillag elfogultságomra utal, egyben jelzi, hogy azért jó. Azért is tetszett kifejezetten, mert egy egészséges kapcsolatot jelenít meg. Nem egymástól függnek, hanem megosztják egymással az életüket. Mindkét főszereplőnek megvan a maga élete, ambíciói. Szeretek ilyen példát látni, mégis tudva, ez egy forgatókönyv alapú élet.

A főszereplők egyből szimpatikusak voltak, és az is tetszett, hogy végre nem csak a gazdagok/középosztálybeliek életét mutatták be, hanem Hye Joon és családján keresztül a kicsivel szegényebbeket. Tetszett a kontraszt Hye Joon és Hae Hyo szülei között, hogy viszonyulnak fiaikhoz, stb. Jung Ha és Hye Joon kapcsolata igen aranyos volt, mondjuk kicsit sajnáltam Hae Hyo-t, hogy még csak el sem mondta Jung Hának az érzéseit. De szerethető volt a közöttük lévő barátság is. Két dolog miatt vonok le kettő csillagot. Először is, ahogy kezelték a melegséget. Szerintem jobban is lehetett volna bemutatni, illetve elég furán vette ki magát, hogy az egyetlen meleg karakter spoiler. Az ez utáni dolgokról nem is beszélve. Tök jó beszélgetést lehetett volna kezdeményezni azzal, hogy miként viszonyul a koreai társadalom a melegekhez, ehhez képest ez nem történt meg, folyton csak Hye Joon és hozzátartozói aggódtak azon, nehogy melegnek higgye őt valaki. Mintha az olyan óriási probléma lenne. A második, ami nem tetszett, az a vége volt. Nekem túl nyitott, nem kaptam sok kérdésre választ. Néztem volna még, mivel hozzám nőttek a szereplők.