London, 2008. Az ózonréteg elvékonyodásának következtében egész Európában ökológiai katasztrófa alakult ki. A folyómenti városban megfékezhetetlen környezetszennyezés, hatalmas árvizek pusztítanak, a bűnözés és a zavargások mindennaposak. Egész Londont méteres víz borítja, és a patkányfertőzte… [tovább]
Őrült Stone, avagy 2008: A patkány éve (1992) 68★
Képek 6
Szereposztás
Rutger Hauer | Harley Stone |
---|---|
Kim Cattrall | Michelle McLaine |
Alastair Duncan | Dick Durkin |
Michael J. Pollard | A Patkányfogó |
Pete Postlethwaite | Paulsen |
Alun Armstrong | Thrasher |
Ian Dury | Jay Jay |
Tony Steedman | O`Donnell |
Gyártó
Challenge Film Corporation
Entertainment
Muse Productions
XYZ Funding N.V.
Kedvencelte 7
Várólistára tette 25
Kiemelt értékelések
Azon kevés horrorfilmek egyike, melyet érdemes volt megnéznem. Leginkább Rutger Hauer miatt érdekelt, ő itt is jól alakított.
spoiler
Kiegészítés: A filmet amúgy nem szabad komolyan venni, nem is nyomasztott:D
A filmről mindössze egy dolgot tudtam, hogy gyerekkoromban megvolt VHS-en még arra is emlékszem, hogy első film volt és utána a Gyilkos révület következett. Pedig erősen gyanítom, hogy ezt is megnéztem titokban egy betegség miatti otthonmaradás alkalmával (mert ilyen alkalmakkor szép lassan minden filmnet sutyiba megnéztem), de valószínűleg sokkot kaphattam, mert mindent törölt a memóriám és sosem vettem elő többet, mindig kikerültem ezt a kazettát.
Most már legalább tudom, miért. spoiler
Ha most elkezdeném elemezgetni és szétszedni a szereplőket vagy a történetet borzalmasan sok hibát lehetne felsorolni, de nem akarom megtenni, mert a 80-as, 90-es években egyvalamihez garantáltan értettek a filmkészítők és az a hangulatteremtés. Márpedig ennek a disztópiának (akkor még nem is ismertem a szót, csak szerettem az olyan filmeket, mint a Fortress vagy a Menekülő ember) piszkosul van hangulata. Sötét, mocskos, vizes és ebbe a környezetbe simán belepasszolnak ezek az alakok és ez a sztori is. A párbeszédeket pedig élveztem. Éljen az egykor szép napokat megélt magyar szinkron.
Nem egy korszakalkotó mű, de ha az ember anno jó időben látta, vagy most megvan benne a kellő hangulat és ráérzés az ilyen filmekre (mint nekem), akkor ne hagyja ki.
Az efféle, stílusukat esettanulmányként és paródiaként is maximálisan kiaknázó filmek szerintem mindig indirekt születnek meg: alkotóik talán nem szándékosan akarnak komédiát szőni a hátborzongató tartalom köré, hanem egyszerűen túltolják a biciklit, túlságosan is érzik és élik a korszellemet, a nagy előképeket, mintákat, hangulatokat. Az Őrült Stone minden helyénvaló szellemes módon megalkotott részlete mellé jut valami röhejes, valami gyermeteg és rosszul öregedő motívum, ami igazán különleges szájízt ad neki.
Jól példázza ez a mozi, hogyan lehet egy disztópikus sztori egyszerre önfeledt és ártatlan, illetve veszélyes és bevállalós. Miközben a felépített közeg, díszlet, a megálmodott árvíz sújtotta, patkányinváziótól szenvedő London mesésen horrorisztikus és nyomasztó, nem még a spoiler designja (spoiler), a színen forgó karakterek viselkedése, szövegelése gyakorlatilag egy pillanat erejéig sem vehető komolyan. Hauer az összes nyolcvanas évek végi terhelt, depressziós gyilkológép igazságosztó paródiája egyszerre, de az oldalkereke, mint egyszerre humorzsák és okostojás buddy, egyenesen fergeteges. Olyan szintű röhejfaktort visz a filmbe, ami határozottan tompítja a horrorisztikus élt, el is feledjük, hogy az egyébként is B-szutyoknak kikiáltott második Predator mozi egyfajta B-koppintását nézzük.
Egyébként az egész alkotás Hauer miatt válik talán igazán kerekké: ő ugyanannak a kétarcúságnak a már-már enciklopédiai illusztrációja, mint az egész produkció. Tudjuk, hogy jó színész, remek képességekkel és aurával, kamera előtti jelenléttel. Ugyanakkor karrierjét meghatározták a kevésbé igényes zsánermozik, ezekből sokat is csinált, és nem egyszer belekóstolt a trashbe is – mégis ő talán az utolsó, akinek ezt a szemére vetnénk. Az itt prezentált hisztérikus túljátszása is remekül áll a mozi nagy egészének, Őrült Stone érthetően és érezhetően az itt megteremtett világ gyermeke, nem jutna eszembe ebben kételkedni. De attól még áll: nagyon sok félelmetes, sőt, dramaturgiai csúcspontnak szánt jeleneten csak nevetni tud a néző…
Nem jó, de bájos film, amit elsősorban azok fognak jól érteni és élvezni, akik otthonosan mozognak a nyolcvanas-kilencvenes évek thriller-horror vonalával is kísérletező akciófilmek világában. Ha akarom, klassz induló a Predator és Alien utánérzések között, ha akarom, ezek kiváló paródiája – és az elárasztott londoni hétköznapok víziója miatt is érdemes lehet megnézni.
Ez egy igazán jópofa horror. Rengeteg helyen nevettem, mert tök random marhaságok vannak benne. Drótkefével fésülködés, fogmosás után rögtön jön a szivar, a hűtőmágnes bonbon, amit a főszereplő nője lekajál…Szóval a wtf faktor magas, de abszolút szórakoztató. Hát még a fegyverkezés és a gondolatvezetés a rendőrőrsön. XD
Nem láttam még túlsok filnet Rutger Hauerrel, de valamiért csípem ezt az ürgét.
Tetszik a történet, nagyon jó a környezet, jó a film humora.
A sok asztrológiai karattyolással nem tudok mit kezdeni, különböző horoszkópokat összevegyítenek, nekem ez kicsit fura… Miért nem maradnak következetesen a kínainál?
Ami viszont teljesen kiakaszt, hogy az Alien xenomorph szörnyét teljes egészében lekoppintották!
Volt egyfajta feeling, miközben néztem a filmet és bár ez nekem teljesen kimaradt, valami hasonló minőségbeli VHS-film motoszkált a fejemben és tudat-alatt lehet emiatt tudtam elnézni minden hibáját és baromságát ennek is. Azok a vágások frenetikusak voltak. Kifut a szobából a semmibe, aztán vágás és ott van a szórakozóhelyen. :D
Nagyon rertro…:D