Doom (2005) 58% 119★

(A kibővített, felújított verziót néztem.)
A játékkal sosem játszottam, de kb el tudom képzelni milyen lehetett. Viszont Karl Urban, Dwayne Johnson és Ben Daniels neve elég volt, hogy mindenképp megnézzem egyszer. Valójában kellemesen csalódtam, mert a film kb. háromnegyede egy izgalmas sci-fi horror lett, amin meglepő módon egész jól szórakoztam! Volt néhány egysoros poén is, amin még nevettem is. Apróbb hibája, hogy végig túl sötét a kép, alig lehetett látni, hogy épp mi is történik, de ez legalább adott a hangulathoz (és gondolom a játék is ilyen). Amiért viszont nagyon haragszom rájuk, az a random bevágott, játékot egy az egyben leutánozó, indokolatlanul hosszú és ultraciki FPS jelenet, ami borzalmasan eltolta a film végét, és lényegében már önmaga paródiájává tette. :( Nagyon mérges voltam rájuk, mert egyszerűen nem értettem, hogy erre mi szükség volt? Aki ismeri a játékot, úgyis látta már ezt ezerszer, aki meg csak a filmre vágyott volna, mint én is, pisloghatott nagyokat, hogy ez most mi a franc?? Utána már a lezáró összecsapás is komolytalannak tűnt. Pedig ez tényleg nem volt rossz film (legalábbis nem rosszabb, mint a többi hasonló műfajú), a színészek kifejezetten szimpatikusak voltak ebben a szerepben, és ha kicsit komolyabban vették volna a cselekményt, akkor most elégedettebben írhatnám ezeket a sorokat, de így… Egyszer viszont érdemes megnézni, főleg ha valaki szereti az ilyen lövöldözős, hentelős, alienes mókát. :D

Nem tudom a játék milyen, de ez nem volt túl ijesztő. Pedig én aztán elég félős vagyok. Oké, ocsmány és véres az egész, talán biohorrornak szánták, de igazán nincs gondolat az egész mögött. Szerintem a biohorror gondolat nélkül csak egy tál belsőség.

Szóval ez egy agyzsibbasztó tál véres belsőség Karl Urbannal meg a Rockkal. Lövöldözős akciófilmnek elmegy. Azt sajnálom, hogy itt Dwayne Johnson nem igazán sziporkázik, ennél sokkal hozzáillőbb szerepei is vannak.

Tetszett a film. Nem volt rossz, a szereplők is jók voltak. :)

Szeretem ezt a filmet, időnkét újranézem.
Szeretem az ilyen kutatólaboros-rosszul elsült genetikai kutatásos-menekülős sztorikat.
Anno szerettem a játékot is, sokat játszottam vele. :)

Egyetlen egy, nem bonyolult, de nem egykönnyen megszerezhető dolog hiányzott ebből a filmből: a jóízlés. De ennek hiánya rendben tönkre is tette. Ebben most viszonylag biztos vagyok, mert nagyjából az első óráját végignézve még egyáltalán nem értettem, mire is a vele kapcsolatos legendásan rossz közönségi és kritikai visszhang, de az utolsó bő fél órát látva teljesen megvilágosodtam.

Ahogy írtam fent, jól indul a dolog, pontosabban nem indul rosszabbul, mint a legtöbb űrhorror, sőt, bár egyből lejött, hogy a Resident Evil és az Aliens egyfajta szerelemgyermekét látjuk, úgy voltam vele, ebből lehet még bármi. A dolgok a mozi második felében kezdtek elromlani. Egyrészt a műsoridő csak nyúlt, mint a rétestészta, egyre többnek éreztem azt a nem is annyira sok majd’ két órát, másrészt a rendező úgy érezte, az egészen addig egészen korrekt akciószekvenciáit egy jó tíz perc erejéig lecseréli arra a bizonyos first person shooter nézőpontra – nekem ott lefőtt a kávé, szinte azonnal beütött a trash faktor, minden addig felépített jó, meg nem olyan jó, de legalább lelkes próbálkozás zárójelbe került.
Tennék ide egy pici spoilert: spoiler
Spoileren kívül: életemben először Karl Urban felkeltette az érdeklődésemet, isten bizony, néznék még tőle filmet. Dwayne Johnson üde meglepetés volt, szerintem ekkor és itt már túlteljesítette hasonszőrű kollégáját, Vin Dieselt, bár nem akarok túlzásokba esni. Rosamund Pike kiváló biodíszlet, talán egy picit több is, bár szerintem szenved a karaktere semmilyenségétől és hát, lásd. a spoiler alatt, ostobaságától. Nagyjából ugyanez igaz a katonai különítmény többi tagjára is. Felszínes típusfigurák, tizenkettő egy tucat az efféle keménylegényekből, de Ben Daniels, Richard Brake és Al Weaver is tudott valamiféle színt vinni a semleges masszába. A hangulatteremtésre szerintem nem lehet panasz – láttunk ebből már mindent, nincs új a nap alatt, de ahhoz képest, mennyi sz*rt megetetett már velünk a streamekre gyártott megannyi kici-occó tömegfilm, a Doom nyugodtan nevezhető igényesnek és igazi nagypályás űrhorror mozinak.
Csak írtak volna hozzá egy épkézláb alapsztorit, és vágták volna ki azt a bizonyos FPS-betoldást! Rettentően kínos élmény volt nézni, pontosan azért, mert minden pillanatában a videójátékokra rímelt. Ezzel nem lenne amúgy baj, ez egy poén, de egy halálosan komolyan gondolt horrorfilm másfél órányi hentje után ilyen önfeledten átadni magunkat egy poénnak egyszerűen őrültség – mindent leromboltak vele, amit addig sikerült összehozniuk. És hála Sam hülyeségének, nyugodtan mondhatom, hogy a mozi utolsó jó húsz perce kvázi a vécén húzta le az őt megelőző, ingatag színvonalú, de bőven nem csapnivaló másfél órát.

Hát így. Semlegesnek indult, egészen fel tudott csigázni, aztán a halálba blamálta magát… Jogos a történelmi fiaskó címke. Nem ajánlom, de egy könnycseppet elmorzsolok: nem jártak messze egy Aliens / Halálhajó nyomvonalon járó, vállalható mozitól.

Az eddigi legrosszabb játékadaptáció amit valaha láttam. A játéktól elvonatkoztatva is borzalmas volt.

A Doom 3 játék rengeteg ijedelemmel teli órát okozott számomra, és minden elém ugró zombinál majd összepisiltem magam xD Szóval eléggé sokat vártam az alacsony százalék ellenére is a filmtől.
És szerintem nem volt annyira bűn rossz, egy átlagos agykikapcsolós film. A szörnyek inkább undorítóak voltak mint félelmetesek. A videojátékos szemszög ( belső nézet ) viszont nagyon jó ötlet volt.

Nekem ez tetszett!

Egyszer nézős spoiler, felejthető, kicsit gagyi, de azért nem szörnyű alkotás.

Nyomokban Doomot tartalmaz.
Egyébiránt egy átlagos, egyszer nézős B film. Az egyetlen ötletes benne az FPS jelenet.
Ha van az embernek fölösleges két órája, nyugodtan tehet vele egy próbát, annyira nem szörnyű, de nem is jó.