Öld meg mindet, és gyere vissza egyedül (1968) 47% 3★

Olyannyira nem volt benne egyetlen olyan szereplő sem, akivel legalább egy kicsikét együttérezni vagy rokonszenvezni lehetett volna, hogy az első perctől a cím elejéért rimánkodtam, hogy mihamarabb következzen be: „Öld meg mind”. Ez az ellenszenv pedig rányomta a a bélyeget a történetre is, ami így sokkal érdektelenebbé vált számomra, mint amilyen lehetett volna.
Szinte mellékes apróság így már a szokásosan vakító fehér fogak (az olyan kreol bőrön, amit szinte mintha a sminkesek direktbe még cserzettebbé akartak volna tenni) és az egy szem golyótól piruettben elhulló katonák látványa.
Viszont az operatőr munkája külön csillagot érdemel, amiért a korszak klasszikus beállításain túl mert néhány új és érdekes beállítással játszani.

Szeretem az olasz westerneket, de itt nem éreztem, eltaláltnak sem a karaktereket, se történetet, sem a hangulatot, sem a színészi teljesítményt. vagy csak eljárt felette az idő…