Munkaügyek – IrReality show (2012–2017) 88% 69★

Szerintem A Legjobb Magyar Sorozat, ami valaha készült, bár a legújabb részek már sokszor erőltetettnek tűnnek, és tele vannak önismétlésekkel, de a klasszikus epizódok tipikusan sírva röhögősek.

Sok évet dolgoztam irodában is, tanusíthatom ekkora ökörségek is létezhettek, főleg régebben:)
Abszurd, vicces sorozat, néha túl idétlen, de sokat lehet nevetgélni is-az első 3-4 évad volt a legjobb.

Aki ezt megalkotta…az tuti fix, hogy dolgozott a közigazgatás ezen a területén…. xD

1-2. évad

Bevallom, elsőre el se tudtam képzelni, miről szólhat ez a sorozat, és hogy fog ez működni egyáltalán, meg nem sok reményt fűztem a hazai sorozatokhoz is, lévén, hogy A mi kis falunkon kívül még nem találkoztam sok olyannal, amit felhőtlenül élveznék. Viszont a kezdeti „nehézségek” után az ember belerázódik a stílusba.
A karaktereket is meg kell szokni, elsőre a neveket sem sikerült megjegyezni, de aztán mindenkinek szépen felépült a fő személyiségjegye köré a karakter. Elvirával kapcsolatban sok minden nem világos (hehe), Karesz fura volt az elején, de megkedveltem, Imre meg olyan kis szerencsétlen, bár minden alkalommal zseniálisak Jánossal együtt – akiről mostmár értem, miért szereti barátnőm ennyire. Lengyel Tamás első felbukkanásakor meglepődtem, mennyire más és mennyire jól néz ki a falusi Bodri Gyuri style nélkül, és annyi poénforrás maga a tény is, hogy a karaktere intelligensebb, mint a munkatársai többsége… főleg Timi, bár őt is kétségkívül imádom.
A sorozat humora egyébként valahol hullámzó, néha helyzetkomikumra, máskor egymás gúnyolására vagy szóviccekre is építi a poénos részeket, de pont ezért jó, több okból lehet rajta fuldokolva nevetni.
Voltak persze felejthetőbb epizódok, de sokszorosa volt az olyan, amin fetrengve nevettem, és biztos, hogy szállóigévé válik egy-egy mondata (vagy János egy-egy mondata).

Az utolsó évadok el lettek a folyamatos szereplő cserével szúrva. De az eleje még fenomenálisan jó volt.

Talán ez az egyik legjobb magyar vígjáték sorozat. Mucsi Zoltán nélkül eléggé unalmas lett volna. Szívesen visszanézem majd úgy 5 év múlva.

Az utóbbi évek egyik legjobb magyar sorozata volt. Természetesen ezt is utolérte az elfáradás, ami már nagyon érezhető volt az utolsó két évadban. Az első évek azok nagyon rendben voltak: jó poénok, jó karakterek, kiváló színészek. Idővel sajnos bekerültek kevésbé szerethető szereplők is, de szerencsére akad olyan, akit hamar kiírtak, volt aki szép lassan kinőtte a gyerekbetegségeit és volt olyan is akinek egészen a végéig voltak jobb és rosszabb pillanatai is. Mivel nem nagyon látszott a kezdeti színvonal visszatérése, így talán nem is baj, hogy már vége, de azért biztos elő fogom még venni a sorozat epizódjait.

Videómegosztón nézegetve a legjobb poénokat kattantam rá, időrablónak tűnt (csak úgy rohant az idő), de nem bántam meg. Garantált kikapcsolódás, hogy úgy fogalmazzak bebalzsamozta az elrenyhült nevetőizmaimat. Orvosi receptre felírnám legalább a best of válogatásokat.
Már nem tudom hol hagytam félbe, de ha hagyok egy kis időt, legalább érdemes lesz újra belekezdeni.

Jó is volt, meg nem is. Vicces is volt, meg fárasztó is. A Tóth János nekem jobban bejön.