Meztelen ebéd (1991) 68% 65★

Érdekes darab ez a film, bár a Cronenberg-művek esetében ezzel nem árulok el nagy titkot. Ha nem tudtam volna előre, a látvány alapján egyértelműen be tudtam volna azonosítani, kinek a keze nyomát viseli magán a film. Ismét elképesztő mennyiségű agyament gusztustalanság jelenik meg előttünk, amik ezúttal elég szépen vannak megoldva, én csak elvétve véltem azt a bájos gagyiságot felfedezni, amit általában szoktam.
Határozottan nem állítanám azt, hogy értettem ezt a a történetet. Számomra nagyon nagyon elvont volt, és tuti meg kéne néznem még legalább kétszer, hogy maradéktalanul felfogjam, mit látok.
Amit viszont így elsőre is kiemelnék, és élvezetessé tették számomra ezt a filmet:
-a profi látványvilág
-a megkapó színészi játék – A robotzsaruval a főszerepben, de talán még ő a legkevésbé ismert színész a szereplők közül.
-a magyar szinkron is kivételesen jól sikerült szerintem, szerettem hallgatni ezeket a „nagy” hangokat.

Filmet csinálni a Meztelen Ebédből? Nem lehetetlen, csak nem ért meg még meg a világ rá. Szerencsére.

Cronenberg ettől függetlenül zseniálisan oldotta meg. A film zenéje nyugtalanító jazz, tökéletesen illik ebbe a világba. Egy drogfantázia film a könyv születéséről. Amit látunk, az nem igaz. Legalábbis nem úgy, minden nézőpont kérdése, hiszen szinte az összes főbb szereplő valamilyen szer hatása alatt van, a néző csak William Lee (a könyv szerzőjének alteregója) nézőpontjából élvezheti ezt a bizarr babiloni zűrzavart. Az írógép itt egyszerre lesz drog, és írást (illetve ügynöki jelentést) kierőszakoló óriási bogár. Mind a három az ihletnek egy forrása. A néző nem csak William Lee halrucinációit élvezheti, hanem a filmszakadásait is. Mi igaz? Mi nem? Interzóna egy parodisztikus földrajzi hely, vagy csak a tudat egy másik síkja? William néha egy nagy halom földön ébred, lehet onnan tovább sem áll, és csak ott képzelődik. Igazából lényegtelen, élvezzük ezt a bizarr hullámvasutat, mert bűnösen szórakoztató, és végtelenül gyarló ez is, mint a könyv.

Itt valami tömeghipnózis megy kérem szépen. Úgy beszívja az agyat ez a film, hogy az ember a saját épelméjűségét és tiszta tudatát is megkérdőjelezi. Kétségtelenül zseniális, de annyira nem jó érzés. Sőt. Rossz. Másnaposnak érzed magát utána, csak épp a buli jó része kimaradt.

Drog, látomások, írói válság. A könyvet nem olvastam, így úgy érzem, teljesen nem láthatom át a történetet. Az viszont kitűnik belőle, hogy nem lehet tudni, mi a valóság és mi képzelődés. Cronenberghez illő motívumok, és gondolom nem véletlenül választotta ezt a történetet megfilmesítésre.

David Cronenberg kellőképp feladta a leckét e filmmel. Annyit elárulok, hogy a kanadai direktor életművével még csak ismerkedek (korábban csak a nem túl érdekfeszítő Cosmopolist láttam tőle, ami valljuk be, nem a legjobb dobása), s lehet, hogy nem a Meztelen ebéd volt a legjobb indítás ilyen szempontból, de ha már megnéztem…. lehet meg kéne néznem még egyszer, hogy valamelyest tisztuljon a kép.
Az biztos, hogy William S. Burroughs regényéből Cronenberg egy nem mindennapi filmet hozott össze, amelyet elsőre nagyon nehéz hova tenni. Van itt minden, mint a búcsúban: drogok, hallucinációk, Tell Vilmos-játék, szexuális ambivalenciák, s helyenként a teljes elborultság (beszélő rovarokkal és furcsa lényekkel), amelyhez egyébként remekül passzol az a fajta free jazz, amelyet szinte végig hallhatunk a film során. Érdekes módon, de egy olyan érzésem is volt a nézése során, hogy egy drog prevenciós filmként is tud működni (bár a filmben valami bogárport használnak, áttételesen bármely más kábítószerre érthetjük a látottakat. No, ezek után lehet, hogy kétszer is meggondolja egy fiatal, hogy használjon ilyen-olyan szereket). Aztán ott vannak azok az írógépek is, pontosabban azok átalakulása valami egész bizarrá… de persze mit is várhatnánk egy olyan rendezőtől, akit a biohorror mestereként tartunk számon? Ha összegezni akarnám, akkor annyit mondanék: szeretem a furcsa/szürreális filmeket, de a Meztelen ebéd egy másik szintet képvisel, amelyet személy szerint be tudok fogadni.
Bár a regényt nem olvastam, de a film alapján bizton állíthatom, hogy a könyv is egy elég elborult valami lehet (egyszer talán lesz bátorságom el is olvasni), s az is tuti, hogy a látottak/olvasottak értelmezéséhez egynél több alkalom szükségeltetik. Erre azonban nem mostanában fog sor kerülni részemről.
A fentiek fényében az értékelésem: 6/10

Szerencsére ebben a témában több jó film van mint rossz. Ez azon belül is a nagyon jók közé tartozik.

Húú..mi volt ez? :D
Mindenesetre az 100% hogy soha nem próbálnám ki a bogárport :)

Egy érthetetlen, bizarr hullámvasút, ami megtörtént eseményekből is merít. Drogos hallucinációk, homoszexualitás, hurrá. Nem mondanám öncélúnak, de nem is nézőbarát, az fix.