Maudie (2017) 89% 42★

Ez egy nagyon szép, emberi történet arról, hogy hol van a boldogság, és miért pont ott.
Hogy bontsuk le az ítélkezéseinket másokról, de önmagunkról is.
Hogy értékeljük a nekünk adott lehetőségeket, mert amit kapunk, az elég lehet a boldogsághoz, ha valóban azok akarunk lenni.
Hogy nehéz, nagyon nehéz, de meg tudjuk csinálni.
Legalábbis Maud meg tudta.

Így hát ez a film egy példázat.

Látszólag egyszerű volt a rendező dolga, mert hogy az alaptörténet már adott – volt egy igazi Maud –, de ebből kis nem odafigyeléssel nagyon rossz filmet is lehetett volna csinálni.
Nincs a filmben semmilyen különös filmes hatás, újítás, nem fog bekerülni a filmtörténet nagy filmjei közé, de maga a történetvezetés, a párbeszédek és a színészi játék olyan élménnyel, lelki melegséggel ajándékoz meg minket, amelyre – bevalljuk vagy sem – gyakran szomjasak vagyunk.
És teszi mindezt úgy, hogy az érzelgősségnek, a sziruposságnak gyakorlatilag az ellentéte az egész film. Mondhatnám úgy is, hogy igaz érzelmekkel kelt igaz érzelmeket bennünk.
És ez a mai korban nagyon becsülendő.

A színészek – különösen Sally Hawkins – csodálatosan játszanak.
Én igyekszem általában eredeti hanggal, feliratosan nézni a filmeket, de ennek a szinkronja is kiváló.

Gyönyörű film, feltétel nélkül ajánlom.

Sally Hawkinst már nagyon régóta szeretem, de szerintem ő a valóságban sem lehet százas, ahogy mondani szokták, mert egyszerűen még nem láttam olyan szerepben, ahol teljesen ép személyiséget alakított volna. Ezzel együtt szívből kívánom, hogy egyszer Oscar-díjjal tüntessék ki a munkássága miatt és ne tűnjön el a tévéfilmek világában,mert nagyon kár lenne a tehetségéért… Ethan Hawke sosem állt még ennyire közel hozzám egy szerepében sem, még akkor is ha a történetük elején pofán tudtam volna vágni a talicskájával.
Régen mondtam már ilyet, de annyira hatása alatt voltam a filmnek, hogy percekbe telt mire vissza tudtam zökkenni a magam kis valóságába. Megható, életszagú és magával ragadó a maga emberi szépségével, két egyáltalán nem könnyű, de annál különlegesebb természetű emberről. Azok a festmények pedig…. Bármelyiket szívesen látnám a falamon.

Azon gondolkodtam közben, hogy milyen túlzsúfoltak tudunk lenni fejben, szívben, lélekben. Nem biztos, hogy ez baj, csak néha olyan jó lenne csakúgy egyszerűnek lenni, tisztának, a zsúfoltságban bölcsen rendet tevőnek. Szóval, egy picit megsirattam ezt a filmet, de jól esett.

Megható, szívszorító. Egyszerre tragikus és szívmelengető.
Nem mondanám, hogy könnyű munka volt fordítani, mert bár nem sokat beszélnek benne, minden szónak súlya van.
A színészi játék zseniális, mindkét főszereplő részéről.

Mindenki életében elférne egy Maudie.

Szeretem az életrajzi filmeket, és itt szerencsére még a szégyen sem volt bennem, hogy nem tudok semmit az illetőről. Sally Hawkins nagyon jól hozza a szerepet, tetszett, hogy törékeny és aranyos, mégis olyan erős végig, mint amilyen Maud Lewis az életben is lehetett. Tetszett, hogy sok képet beleraktak és a házat is jól felépítették. Mindenképp érdemes volt megnéznem, végig lekötött.

Megmondom őszintén, sem a plakátja, sem a főszereplők nem mozgattak meg, nem tudtam eldönteni, hogy meg akarom-e nézni a filmet, és ha őszinte akarok lenni, maga a történet sem tett kíváncsivá. Viszont mivel ajánlották, rávettem magam, és azt kell mondjam, egészen pozitív élmény volt. Amint bejött a képbe Everett is, lekötött a film, nagyon kíváncsi voltam, hogyan fog feloldódni köztük a jég, és bár nem került hozzám közel Everett karaktere (Maud sem mondjuk), mégis élvezhető volt a film, és örülök, hogy megismerhettük őket és a történetüket, és ismét gazdagodtam egy apró tudással.

Kifejezetten tetszett, hogy úgy kötődött a két ember egyre jobban és egyre erősebb, szeretettel egymáshoz, hogy végig éreztem valami távolságot kettejük között, mint egy hideg fuvallat, ami mégsem rebbenti szét őket.
Én akkor kezdtem el könnyezni, amikor egy részletet mutattak az igazi Maudie-ról és belenézett a kamerába. Egy egész világ tárulkozott ki egyetlen pillantásában, meleg és szeretetteljes volt, víg, gyengéd. Érdekes élete volt, hihetetlen akarata és gyengéd, finom alkalmazkodóképessége. Tetszett az a görbe is, ahogy a férfinek egyre többet jelent, ahogy játsszák a kis játékaikat és lassan megfordul a szereposztás. Az archív felvétel nagyon vidám és könnyed képet fest Everettről is. :-)
Nagyon szép, megható film.

Nagyon szép film, Maud Lewis festőnő életéről szól. Az izületi gyulladással született nő hogyan birkózik meg az élet nehézségeivel, hogy talál párt magának és hogyan lesz belőle világhírű festő. Erről szól a történet.