Aline – A szerelem hangja (2020) 14

Aline, the Voice of Love
128' · francia, kanadai · dráma, romantikus, életrajzi, zenei 12

1 díj · 8 jelölés

Az Aline – A szerelem hangja Céline Dion élettörténetét dolgozza fel egy fiktív személy, Aline Dieu karakterén keresztül. A film ugyanakkor a legendás énekes életútjának és karrierének állomásait érinti, s benne felhangzanak az olyan Céline Dion slágerek, mint a Let’s Talk About Love, az All By… [tovább]

magyar

Képek 17

Szereposztás

Valérie LemercierAline Dieu
Sylvain MarcelGuy-Claude Kamar
Caroline RabaliattiBernadette Dieu
Martine FontaineAntoinette Dieu
Danielle FichaudSylvette Dieu
Roc LaFortuneAnglomard Dieu
Antoine VézinaJean-Bobin Dieu
Pascale DesrochersPascale Dieu
Jean-Noël BroutéFred
Victoria SioAline Dieu (énekhang)

További szereplők

Várólistára tette 50


Kiemelt értékelések

Londonna 

Nagyon vártam, de – ahhoz képest – sajnos csalódás. Sokat akart fogni a film, de nem sikerült neki. Túl nagy időt szeretne bemutatni, ehhez pedig ez a játékidő (is) kevés. Ezen kívül pedig valóban vannak benne furcsa megoldások. Egyet kell értenem azzal a megállapítással, hogy tényleg nem kicsit bizarr, hogy ugyanaz a színésznő játssza el (55-56 évesen) a 12 éves kislánytól kezdve mindegyik Aline-életszakaszt. Ettől függetlenül el kell ismernem, hogy baromi ügyesen megoldották – a lehetőségekhez képest, persze. Úgy értem, tényleg volt benne valami gyermeki, plusz sokkal kontrasztosabban kiütközött a csúnya kislány „problematikája”. Szóval iszonyú furcsa volt, de ha már így döntöttek, érdekes volt a megvalósítás. (maszkmesteri szempontból)

Aztán. Ahogy már említettem, a film kapkod. Nem igazán hagy teret nagy mélységeknek, s bár a színésznő / rendezőnő elmondása szerint nem akart paródiát, sajnos vannak olyan jelenetek, amik azoknak hatnak. Kár érte. Nekem – például – nagyon nem tetszett az a jelenet, amikor Aline egy tévés interjúban Guy-Claude infarktusát ecsetelte. Nem ismerem az eredetit, nem tudom, tényleg ilyesmi volt-e a valóságban is, de ez nekem nem jött be. Nem tudtam nevetni rajta.
A történet igazából onnantól vehető igazán komolyan, amikor elérkezünk a féltávhoz, és a páros összejön. Onnantól már mélyebbre ereszkedik a dolog, ugyanakkor még így sem eléggé. Plusz volt, amit kihagytak és rossz néven vettem. Meg a férj halálát is olyan „lazán” intézték el, teljes hiányérzet volt bennem, nem érintett meg, nem hatott meg. Ami szerintem kicsit gáz.

Mindent összevetve nem rossz film azért, akár még többször megnézősnek is mondanám, de nagyon nem egy rongyosra gyűrős darab. Ha valaki Céline Dion filmet szeretne, sokkal jobb szívvel ajánlom neki ezt: [[https://snitt.hu/filmek/celine-dion-celine-dion-elete-2008]] S bár ez nem foglal magában akkora időt, mint ez a későbbi (nyilván), de mégis sokkal emberibb és mélyebb. A szerelmi szálat is komolyabbnak éreztem ott, azon tudok sírni akár tizedjére is. Ezen szerintem nem. Ezen csak mosolyogni tudok, mert tényleg vannak benne kedves / vicces pillanatok. De túl nagy drámák… Hát… Egyedül a gyerekvállalásnál éreztem, meg amikor elmegy Aline hangja. Na, ez a két momentum elég erősen meg van ragadva a filmben, de a többi… Elnagyolt. (Illetve még a minden lében kanál anyuka karaktere telitalálat, bizonyos szempontból talán jobban is, mint a 2008-as filmben. De kb. ennyi.)

Ja, igen: Sylvain Marcel esetében viszont meg kell jegyeznem, hogy Hű. Meg ha. *-* Nekem nagyon tetszett a „bácsi”. :D

2 hozzászólás
Nympha17 

Nem sokat tudok Céline Dion életéről, de ha fele igaz annak, amit ebben a filmben mutatnak, akkor nem semmi famíliából jött. És a szerelembe esése sem lehetett semmi.
Kellemes, romantikus film volt. Aline karakterét éreztem egyedül párszor soknak, mintha örökre megragadt volna egy gyerekszinten.

4 hozzászólás
ZPetra

Én komolyan nagyon sokat vártam el tőle az előzetese alapján, és nagyon szeretni is akartam, de végül egy rettenetes nagy csalódás lett. Még talán az első 20-30 perc érdekes volt, de aztán a többi átmen egy katyvaszba. Az idő teljesen szétcsúszott, gőzöm sem volt, mikor 12, 21, vagy éppen 40 éves a főszereplő. És ezen az sem segített sokat, hogy ugyanaz a színész játszotta az összeset. A szerelmi szál is megült, meg hát, úgy minden elakadt egy ponton, és vártam a megváltást, de az egyszerűen nem jött el. Egyre jobban kezdett untatni, az utolsó fél órát már rettenetesen untam úgy is, hogy mellette mást csináltam. A végét meg végképp nem értem, de ha őszinte akarok lenni, már nem is akarom megérteni.
Nekem ez egy teljes mértékű csalódás, kár is tovább ecsetelnem a dolgot. Megbántam, hogy megnéztem, de ezt a hibát nem követem el még egyszer…


Népszerű idézetek

Londonna 

– Hiába van tele a nézőtér, én csak neki énekelek anya, kezdettől fogva!

Londonna 

– Nagy álmaim vannak, és ő meg fogja valósítani őket.

Londonna 

– A te tehetséged nem hétköznapi dolog. Nem szokványos. Mi ketten hasonlítunk.

Londonna 

– Azért írtam dalt, hogy magára bízzam a lányom tehetségét. Nem a szívét, és főleg nem a testét! Úgy látszik nem érti, hogy az én kis hercegnőm herceget érdemel, nem egy vén kecskét, aki két és félszer annyi idős, mint ő. És kétszer elvált.
– Egyszer.
– Nem, nemsokára kétszer. Megvannak a magam kémei. Maga is jól tudja, hogy a rajongók, a sajtó, a közönség nem nézi majd jó szemmel ezt a kis románcot maguk között. Az öreg, meg a kislány. Az én kislányom! Ha a menedzsere akar maradni – és csak a menedzsere! –, ugye értjük egymást?! Akkor meg kell tennie, ami szükséges, méghozzá gyorsan. És ha valaha is ráteszi a kövér mancsát, én megfojtom magát puszta kézzel. Megteszem! Öltem már tyúkot, nyulat, sőt, nagy disznókat is.
– Tudnia kell, Madame Dieu, pardon, Dieu anyuka, hogy… Hogy nem történt semmi az égvilágon.
– Az még rosszabb. Jobban örülnék, ha már rávetette volna magát a hájas hasával, és ő utálta volna!

Londonna 

– El kell mennie a maga szoknyája mellől. Megnézni a világot, táncolni a barátaival…
– De nincsenek barátai.

Londonna 

– Szereti a kávét?
– Igen.
– Le kell állnia vele.

Londonna 

– Ezt az őrültséget nem követhetjük el. Neked korodbeli fiú kell.
– De hát miért?!
– Azért, mert esztelenség lenne. Egy vén kecske egy fiatal hercegnővel…
– Ne mondd, hogy ezt nem az anyám beszélte be neked!
– Ööö, nem, nem. Dehogy is. Egyáltalán nem. Én magam gondolom így.
– Guy-Claude Kamar: nézz rám. Igen, nézz a szemembe, és mondd, hogy nem szeretsz! Akkor hiszek neked.

Londonna 

– A szerelem győzött.
– Tudod mi fáj a legjobban? Az, hogy hazudtál nekem. Életedben először.
– Nem hazudtam, anya. Tényleg nem tudtam, hogy Guy-Claude eljön. Azért győztem, mert eljött.
– A kisbabám… Meztelenül egy kövér, szőrös…
– Anya! Anya! 20 éves vagyok! Neked ennyi idősen már gyereked volt.
– Igen, de az apád nem volt ennyivel idősebb. Nem volt mögötte 2-3 másik élet!
– Sylvette! Guy-Claude elvált.
– Jól van. Hallgatok. Hallgatok. Hazudok mindenkinek. Még ha ez nem is vall rám. Megteszem. De legszívesebben a háztetőről kürtölném szét, hogy szeretjük egymást !

1 hozzászólás
Londonna 

– Ez a dal, Aline, egy szerelmes nő dala.
Nagyon szerelmes.
– Á, igen?
– Igen.
– És szabad tudnunk, hogy kinek szól?
– Sajnos… Sajnos nem mondhatom meg, ki az.

Londonna 

– Úgy látszik nem érti, hogy az én kis hercegnőm herceget érdemel, nem egy vén kecskét, aki két és félszer annyi idős, mint ő. És kétszer elvált.
– Egyszer.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján