Majdnem szűz (2008) 65% 11★

Nem értem az alacsony értékelést…

Oké, egy kicsit tényleg „fura”, ahogyan lavírozik a dráma és a vígjáték között (a téma túl komoly, ehhez képest igyekeznek az alkotók kevésbé keményen hozzáállni), de azért alapvetően nem rossz ez. Menet közben konkrétan azon gondolkoztam, hogy ez volt mondjuk 15 éve, és mi van most?… Még több ilyen szerencsétlen nyomorulttal van tele az ország, és ki tudja, hogy újabb 15 év múlva mi lesz még itt?…

Ujlaki Dénest imádtam. Minden egyes pillanata szétszakította a szívem. Gyönyörű volt az egész… Azt hiszem, nekem ő volt itt a kedvenc szereplőm / karakterem. Sajnáltam, hogy nem bukkant fel többször, de talán az már nem is lett volna annyira hiteles.

Boróka. A film legelején – bevallom, nem olvastam el a tartalmat – hihetetlenül idegesített, Jánosnak majdnem minden szavával egyetértettem, aztán jött a pofára esés… Engem csúnyán megvezettek. Innentől kezdve értettem, sőt megértettem Borókát. Sajnáltam nagyon, illetve menet közben is annyira érződött, hogy neki ez már egy idő után tényleg természetessé vált, és, mivel mása nem volt, hát szeretetből felajánlkozott bárkinek, aki kedves volt hozzá…

Móric nagyon aranyos volt, ami nagy szó, mert én az ilyen kisfiúkat nem szoktam ennyire szeretni, de őt tudtam. Tényleg egy tünemény a srác. Plusz az őt játszó Tóth Attila elképesztően hasonlít szerintem Tahi Tóth Lászlóra… Meg voltam róla győződve, hogy valamiféle rokonságban állhatnak, ám nem találtam erre utalást sehol… Mindenesetre érdekes. :-)

Lázár Kati szenzációs volt ebben a szerepben, ami apró volt, ám annál nagyobbat „szólt”. Szerintem legalábbis. :D

Alapvetően tetszettek a karakterfejlődések, különösen a főszereplőé, bár, amikor belecsöppent a marketingbe, ott azért némiképpen elkezdtem kiábrándulni. Nem is feltétlenül belőle, hanem eleve az egész műfajt eléggé ki nem állhatom, ha szabad így finoman fogalmazni. Pláne manapság. Gátlástalan-gusztustalan-hazug, ráadásul pofátlanul sok pénzt mozgat, szerintem nem kicsit érdemtelenül. (Ezeket a pénzeket szívesebben látnám az egészségügyben, az oktatásban, a tűzoltók és rendőrök fizetésében például… Nem ám ezek a manipulátor ingyenélők, grr!…)

A hajvágós jeleneten nagyot nevettem, eszembe jutottak azok az idők, amikor én is rendszeresen vágtam a párom haját, mert arra elvből nem költünk. Én is magamnak vágom, hülye lennék sok ezret kiadni valamiért, amit 1,5-2 perc alatt abszolválok magamnak is.

Nade. Összességében ez egy egész jó kis film, komoly, nagyon komoly mondanivalóval, amit igyekeztek fogyaszthatóvá, nézőbaráttá tenni a humorelemekkel. Így mondhatni, már keserédes a film. :-)