Toxikoma (2021) 38

Herendi Gábor új közönségfilmje, a Toxikoma, Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapul, mely a két főhős, a drogos alfahím (Szabó Győző szerepében Molnár Áron) és az istent játszó pszichiáter (Csernus Imre szerepében Bányai Kelemen Barna) egymásnak feszüléséről és baráttá válásáról szól.… [tovább]

magyar
magyar

Képek 7

Szereposztás

Molnár ÁronSzabó Győző
Bányai Kelemen BarnaCsernus Imre
Török-Illyés OrsolyaÉva
Gáspár Tiborigazgató
Sodró ElizaLili
Rajner-Micsinyei NóraOlga
Mészáros Piroskanővérke
Mezei LédaFanni
Baranyi Lászlósminkes
Holecskó OrsolyaMargit

További szereplők

Kedvencelte 6

Várólistára tette 131


Kiemelt értékelések

Kevin_Krall 

Az még csak hagyján, hogy alig volt bármiféle köze az eredeti regényhez (még maga a Toxikoma kifejezés sem lett megmagyarázva, nem csoda, hogy sokan “Toxikómának” mondják, na de mindegy…), de ilyen szintű logikai bukfenceket véteni, és ezáltal legalja primitív filmmé válni elismerésre méltó.
1. Csak úgy kedvünkre lehet ki-be sétálni a kórház épületéből, és behozni a nyalcsit?
2.A folyosókon is igazából nyugodtan lehet kedvünkre keresni szobákat, ahol belőhetjük magunkat?
3. A filmben egyszerűen semmilyen következménye nem lesz annak, amikor a karakterek drogoznak. Elhozunk magunkkal egy random macit, és kész, utána ép fejjel tudunk veszekedni, kommunikálni. Belőjük magunkat, majd szexelünk egyet, no de, amikor az orvos ránk nyit, mi egyből vigyázzba állunk, es mehet a gondolkodás, a lecseszés, az ide-oda szúrogatások, mintha csak tökéletesen tiszta lenne a fejünk, nem probléma, hogy előtte egy tíz perccel szúrtam be a tűt a karomba.
4. Olyan, hogy elvonási tünetek, nincs ebben a filmben. Tulajdonképpen a drog rossz, ennyit tudtak az alkotók is. Nincsenek miértek, a főhősünk annyira nem is vágyik a cuccra, csak néha néha eszébe jut (persze a fordulópontoknál), és akkor jöhet újra a szer.
5.Ha már fordulópontok: a kötelező “közönségfilmes”, legalábbis Herendis gondolkozás szerinti forgatókönyv elemek hihetetlen butává amortizálták az összes karaktert, Csernus is. Mi ez a szerelmi szál? Miért sértődünk be mindenen? Miért ütünk meg egy pácienst? Csernus amúgy mindig a szabadban tart csoportos terápiákat, nem szürke, kihalt teremben… Erre sem lehetett odafigyelni?
6. Csernust kirúgják a film szerint. (Ezt sem értem, de mindegy.) Akkor miért az a záró szöveg, hogy Ő MARADT. Nem rajta múlott, hogy marad e, vagy mikor jön vissza, hiszen kellett egy úgyszintén erőltetett, csúnya, rossz, gonosz igazgató bácsi.

A fejemet vakarom, hogy ilyen bugyuta, rosszul, vontatottan, erőltetetten összerakott filmet hogyan tudnak itt sokan egekig magasztalni, de nekik javaslom Győző könyvét inkább.
És, hogy Győző, mint “executive producer”, hogyan tudja ezt a filmet így reklámozni? Ugyebár, ne feledjük, még most is pénz beszél…

eszternemeszti 

Jelenleg nincsenek szavaim ehhez. Nézd meg. Kötelező.

monokrom22 

A Toxikoma egy igazán jól sikerült film. Nem, nem csupán „magyar” film, hanem úgy összességében, kiváló film. Stabil rendezés, egy elmesélésre érdemes történet jó gondolatmenetek oldaláról megragadva, gondolatébresztő és elrettentő képsorokkal tálalva. A játékidőből ugyan lehetett volna faragni, de akkor kevesebb reflektorfényt kap a két csodálatos főszereplő, akikből viszont sosem elég. Kicsit a párbeszédeken kellett volna még finomítani, illetve a zene is lehetett volna erősebb, de ezek nem sokat vonnak le a mozi érdemeiből. Ha érdekel Szabó Győző élete, ha nem, erre mindenképp érdemes beülni.

Pistacchio

Imádtam minden egyes percét! A könyvet is el akarom majd olvasni. Ha egy filmet nézel meg idén a moziban, akkor ez legyen az!

Ezüstliliom 

Kb. ilyen filmre gondoltam, bár az előttem értékelők már egy kicsit magasabb elvárásra sarkalltak. Nekem nem volt annyira letaglózó élmény, a drogosok pokoljárását elég régebbi filmből ismertem már. Itt csak az volt az új, hogy hazai környezetbe helyezte ezt a film, és számomra is ismert szereplőkkel történt. (Na igen, az elvonási tüneteket is sokkal naturalisztikusabban mutatta be, az amerikai filmek eufémisztikusabbak szokás szerint.) Szomorú, hogy Amerika így jutott el hozzánk.:(
Tényleg jól megírt, jól eljátszott sztori volt. Abszolút rá lehetett ismerni Győző és Csernus doki személyiségére. Le a kalappal a színészek és a történet ihletői előtt is! (Utóbbiak előtt azért, hogy elég erősek tudtak lenni ezzel a démoni dologgal kapcsolatban, és hogy Győző képes volt végre gyilkosan őszinte lenni.) És igen, a drog hatását is érzékletesen mutatta meg a látványvilág – már amennyire én ezt meg tudom ítélni, aki még csak füves cigit (vagy nem füveset) sem szívott soha.
A rendezőre viszont haragszom, mert hiába csuktam be a szemem, valahányszor szúrták magukat a szereplők, mikor kinyitottam, csak azért is újra a tűt mutatták.:/ (Váltott a kép, majd újra vissza.) Brrr! Kapja be! Persze ez csak az én egyéni szoc. problémám.:) (Már csak ezért sem leszek soha drogos. Irtózom a tűtől.)
A záró jelenet viszont – bár megható, de – elég klisés volt. Szokásos amcsi filmes befejezés volt.
(Kipróbáltam itthon a vízmerítést, és sikerült megcsinálnom.:D )

Judge_Dredd

Jó film volt. Nekem tetszett. Közönségtalálkozó keretében néztük meg, utána még beszélgettünk a filmről a színészekkel és a drog társadalmi hatásairól. A könyv miatt és Csernus miatt is voltam kíváncsi a filmre. Az ábrázolás elég naturálisra sikeredett. Érdekes, mert magyar filmek nem foglalkoztak még nagyon ezzel a témával. Felhő a Gangesz fölött c. film volt ilyen.

Rekuuu663 

Azt hiszem Herendi Gábor eddigi legjobb rendezése. A többi filmjét is kedvelem, de ez úgy üt be, ahogy kell. Időnként szédülsz, majd rosszul vagy, sajnálkozol, keresed a kiutat. A színészi játék nagyon realisztikus, ahogy az egész film is. Elvonatkoztatsz attól, hogy Szabó Győzőről szól, mert szólhat ez másról is. Valakiről, aki ugyanúgy járja be a poklát, mint ő, s amiből az egyetlen kiút, ha beleugrik mindennek a mélyébe. Ez a valóság. Itt nincsenek klisék, mert az élet nem klisék sorozata, kivéve, ha egy megrendezett „valóságban” töltöd a mindennapjaidat. Az ego olyan harcai jelennek meg, amik rombadöntenek. Nem csak erőteljes jellemek viaskodását láthatjuk, hanem azt is, amikor leomlik egy fal.
A film erős, felkavaró, nehéz, tanulságos. Szeretem a magyar filmeket, mert mindig becsomagolnak valamit, amit ki kell bontani, óvatosan megízlelni, majd lassan megemészteni.

eve58 

Hatalmas, letaglózó egyben felemelő élmény!
Kifogástalan karakterek, hibátlan jellemábrázolás, az összes szereplő maximálisan hiteles alakítást nyújtott. Bányai Kelemen Barna minden rezdülése és pislantása is mintha csak az igazi Csernus dokit láttam volna. Áronnak is elhittem a repülést, és egyébként remekül hozta a fölényeskedő „kihaénnem” celeb formát – amiből aztán zuhanórepüléssel landolt az Ideggyógyintézet bokrai között saját piszkában fetrengve…
Nagyon megfogott az egész!
Csak ajánlani tudom mindenkinek!!!

11 hozzászólás
Junes 

Anyu szerette volna megnézni ezt a filmet, így hát elvittem rá. Én a tű gondolatától is rosszul vagyok, így elég sok jelenetet nem bírtam megnézni, nehogy beájuljak az előttem lévő sor alá :)
Zseniális színészeket találtak a szerepekre. Bányainak minden egyes mozdulata, a járása, a nézése, a hanghordozása, mind-mind az igazi Csernus dokit idézte. A Szabó Győzőt alakító Molnár Áron arcáról sokszor szívesen letöröltem volna a gúnyos mosolyt. Azért azokat a betépett, magáról nem tudó, megalázó helyzetek eljátszását bevállalni.
Nagyon jó volt a kameramozgás, különösen a drogmámorban úszó ember élményét bemutató jeleneteknél.
Összességében egy jól megrendezett, érdekes, izgalmas, érzelmeket megmozgató film nagyszerű színészi játékkal.

fayakezdet 

Hosszú idő után egy magyar film, ami felkeltette az érdeklődésemet és most debütál. Ráadásul, azt kell hogy mondjam, erősebb filmet kaptam, mint vártam. Bár az, hogy moziban láttam, nálam alapból dob az élményen. Igazából volt itt minden, ami egy ilyen filmbe kell és szerencsére hitelesen is mutatták be. Sőt, aki kicsit érzékenyebb az ilyesmire, azt lehet, hogy meg is fogja viselni. Nem véletlen a tizennyolcas karika. Nem olvastam a könyvet, amiből készült, ezért nem is tudom mondani, hogy méltó feldolgozása ez a film, de szerintem a készítők kihozták a maximumot. Le a kalappal.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján