Lucy (2014) 71% 533★

Másfél óra pörgés és izgalom. Elmebontogató, szó szerint, bármennyire is szürreális élmény, elgondolkodtató és borzasztóan érdekes film.

Kicsit olyan érzésem volt mintha a Transcendence és Csúcshatás szerelemgyermeke lenne Lucy. Fura volt a tudománymegközelítése, pedig igazán élvezhető lett volna, ha komolyabb formát kap a közlése. Nekem elcsépelt és száraz volt, és dinamikátlan. Nem éreztem, hogy ez egy film, és szeretne kibontakozni, inkább egy megnyújtott filmvégének hatott.

Engem nagyon megragadott. Az elején nem hittem, hogy ennyire jó lesz, vannak azért problémák a megvalósításban, de a hangulata, a karakterkezelése nagyon tetszett. Mikor először láttam, sok hasonló témájú, világú filmet néztem meg (pl. a Transzcendenst), és így még nagyobb hatással volt rám.
Scarlett Johanssont kedvelem, mint színésznőt, és ez a szerep abszolút passzolt hozzá, különösen a film második felében, mikor Lucy kicsit érzéketlenebb, viszont sokkal racionálisabb karakterré vált, az első felében, a jóindulatú, de kissé butuska karaktert sokkal kevésbé tudta átadni. Morgan Freeman karaktere majdnem ugyanaz, mint a Transzcendensben, csak a gondolkodása sokkal nyitottabb, így nem volt meglepő, hogy ment neki a szerep. A mellékkarakterek igazándiból nem olyan lényegesek, nagyon a főhősnő fejlődésén van a hangsúly végig.
Amellett, hogy nagyon filozofikus, és nem hétköznapi problémát boncolgat, nem laposodik el, végig szórakoztató, feszültséggel teli film marad, néhol lassabb, szürreálisabb jelenetekkel. Én bátran ajánlom bárkinek, aki gondolkodni akar, és ezután kíváncsian várom Luc Besson legújabb rendezését is, kimondottan megkedveltem a munkáit.

Tetszett a film alapötlete, az egész tudományos háttér, éppen ezért úgy érzem, hogy ha kicsit lassabban haladtak volna a történettel, és jobban kifejtették volna, akkor még jobb lehetett volna. A szereplőket eltalálták: Scarlett Johanssonhoz testhez álló szerep volt, de kiváló választás volt Morgan Freeman és Choi Min Sik is. A technika helyenként fura volt, de helyenként jó ötleteik is voltak. A vége elgondolkoztatott, egyedi volt, az nem kétséges.

Oké… Én nem tudom, hogy ez mi volt, de Scarlett Johanssont nagyon szeretem és most is bírtam az akciójeleneteit. Morgan Freeman hozta a szokásos formáját, jó volt a sztoriban. Még az a rendőr csávó is szimpatikus jelenség, de mégis mi a fészkes francot néztem?

A látványvilág és az akciójelenetek tényleg tök jók voltak. Drukkoltam a bosszúért, izgultam azért, hogy ne törjék rájuk azt az ajtót, aztán a vége… A Johnny Deppes Transzcendessel egy napon láttam és lehet, hogy a két – valóságtól semmibe rugaszkodott – b.romság volt sok 1 napra, de én őszintén szeretem, ha van egy íve a történetnek, megyünk valahova és van lezárás.
Lezárás? Áh…
Egynek elment…

Túl sokat akart ez a film, de a tegnapi „Fear the Walking Dead” után már a fejemet fogtam, hogy ez is a drogtól indít. Mondjuk itt el is tudom képzelni, hogy a készítők éltek vele. Valami meghökkentő és „mindblowing” sci-fire számítottam, ehelyett azonban már az elején fölidegelt a sok időhúzás, meg a random bevágott képsorok, majd jött a tudományos bla-bla, ami valóban inkább csak elmélet, mintsem valóság. A sztori igyekezett magáról elhitetni, hogy valami nagy okosság rejlik mögötte a rengeteg szakszóval / kifejezéssel, azonban csupán az Akira, a Transzcendens és az Interstellarhoz hasonló agyzsibbasztó, idő + tércsavaros katyvaszt akart az arcunkba robbantani, mert az menő manapság. Képtelenség volt komolyan venni, főleg a Lucy és az ősember közti kis jelenet után, ami erőltetetten a Teremtés című festményt szerette volna modern felfogásban reprodukálni. A csillagokat ScarJo és az alapötlet kapja, egyébként pedig szemétrevaló darab sajnos…

Mindenhol ott vagyok, csak vegyél észre! Bármire képes lehetsz, csak fejleszd az elmédet és higgy magadban! Üzenet a túloldalról.

Nos, ez a film nem pusztán rossz. Ez kérem szépen POCSÉK. Tökéletes iskolapéldája annak, hogyan kell egy amúgy jó ötletből lehetetlen sületlenséget kihozni. Hiába az egyébként szép képi világ, hiába a jó színészi alakítás, a lényeg úgy el lett rontva, ahogy csak el lehet…

Nagy elvárásokkal ültem le megnézni a filmet, számomra nagy csalódás is volt, sokkal-sokkal jobbra számítottam…
Az eleje jól indult (bár határozottan nem tetszettek a természetfilm-jelenetbevágások), teljesen elhittem, hogy ez végig ilyen izgalmas és pörgős lesz… Aztán a pörgés megmaradt, túlságosan is, az izgalom viszont elmaradt…
Szerintem nagy baromság, hogy ha az agyunk nagyobb részét használjuk ki, akkor képesek leszünk spoiler Az meg nem is biztos, hogy annyira jó lenne, ha tényleg ennyire zsenivé válna az ember, mert bár nem létezne többé olyan, hogy halál, mert minden betegségre megtalálnák pikk-pakk a gyógymódot, és az új szuperkütyük, amiket feltalálnának, sokat könnyítenének az életen, de akkor meg ott a túlnépesedés problémája… Ha csak nem sikerül azt is kitalálni az új zseniknek, hogy hogyan lehetne használatba venni egy másik bolygót is…
De ez, hogy spoiler ez szerintem egy orbitális nagy baromság. Attól, hogy vlkinek 100%-ra felmegy az agykapacitás-kihasználtsága, még nem lesz belőle szuperhős… -.- Az „istenné válást” viszont nem tartom lehetetlennek, bár nem épp ebben a formában, inkább úgy fogalmaznék, hogy „istenhez hasonlóvá válás”, mivel az ész segítségével rengeteg dologra képes már most is az ember, ha pedig még ennél 10szer okosabb lenne, félelmetes dolgokra lehet képes, elképesztő találmányokat hozhat létre, szóval ebből a szempontból érzem a végét jogosnak, és nem pedig úgy, ahogy a filmben ábrázolták spoiler
Egyszóval, akárhonnan nézem, tele van ez a film logikai buktatókkal, csupa kapkodás és belemagyarázás az egész, nevetséges módon tálalva, nem tudtam megszeretni… Pedig szerettem volna.
Akit zavar a logikátlanság, értelmetlenség, akkor inkább keressen más filmet.
Aki viszont a képi világáért nézi a filmeket, és nem kifejezetten az értelmük miatt (van ilyen?), neki kellemes kikapcsolódást nyújthat a Lucy.
Trailert ne nézzen senki a film megnézése előtt, mert olyan ügyesen vezetik vele félre a nézőt, mint annak a rendje. Én is totál bekajáltam az alapján, hogy a Lucy egy jó film lesz. Hát, nem lett…

Ebből lehetett volna valami nagyon jó is. Nem lett. Kár érte.

Felfoghatatlan témát dolgoz fel, ami egyben az ember egész életét végig kíséri. Az eredetisége, a szokatlansága, az, hogy ilyen nagy kaliberű dolgot próbál feldolgozni teszi ezt a filmet különlegessé. Nagyra nyílt szemekkel néztem végig, és közben elgondolkodtam rendesen.
Mégis, nekem nagyon kevésnek tűnt. Nem magával a filmmel volt a bajom, hanem azzal, hogy ennyire rövid volt. Ha egy picivel hosszabb lett volna, és nem sokkal, mert akkor nagyon elnyújtott lett volna, akkor ténylegesen az év filmje lett volna minden szempontból.